Versek reménytelen szerelemről

AdamDora

Fa

Neked, ismeretlen szerelmem,
vallomással tartozom.
Be kell vallanom, dühös vagyok,
Folyton egyedül hagysz
Minden egyes utamon.

Tovább...

Mr. Drótos Sándor

Hegyek

Álldogálok a hegy előtt, már nincs időm várni,
meg kell ezt mászni, hogy tisztán tudjak látni!
Nehéz elindulni, úgy érzem, nem állok még készen,
de nem maradhatok tovább! - elveszek a mélyben.

Tovább...

Trebó Róbert

Kettőnk lánca

Későn jöttem én a Földre,
Szívem szerint visszamennék,
Láncod mégis idekötne,
Hogy ne legyek én még emlék.

Tovább...

Faye

Utolsó találkozás

Tegnap, mikor itt jártál,
s egy levelet itt hagytál,
azt hittem, még van esély,
de látom, ez nem több,
mint múló szeszély,
múló szeszély, ahol az érzelem a kulcs,
s a forrás csupán csak a múlt,
a szerelem került a főszerepbe...

Tovább...

Fágil Berill

Féltékeny vagyok

Mindenre, ami csak körbevesz.
A levegőre, mit érintesz.
A sorra, minek végére pontot teszel...

Tovább...

Cruel Aurora

Kedvesemhez

Hozzád szól - e bús óda, Drága,
Nélküled a szívem nem marad más, csak árva!
Minden nap csak szép mosolyodra várva,
Az én Angyalom szólít, válaszra várna.

Tovább...

Aktaión

Aurora

Ha ránézek, pulzusom megnő,
bár tudná, milyen észveszejtő!
Ha meglátom, egyből verselni támad kedvem,
de fogalma sincs arról, hogy szeretem.

Tovább...

Vass Bernadett Anna

Kedvem volna

Kedvem volna mosolyogva
Elveszni a szürke ködben.
Bújócskázni az élettel,
Ki nem találna sehol sem.

Tovább...

57

Merennis

Ábránd

Megigézve nézlek, szívembe zárva,
mindennap te vagy eszméim tárgya.
Ha behunyom szemem, arcod részletes,
s ha kinyitom, minden homályba vesz.

Tovább...

Bekeserdelyi

Ha...

Az örök kérdés

Ha akkor...
Ha másképp...
Ha mégsem...
Soha ki nem mondott kérdések,
melyekre sosincsen felelet.

Tovább...

1021

Almády-Frombold Alida

Állandó

Ez az érzés állandó, mindig itt van.
Néha elmúlik, de visszajön, nem hagy.

Tovább...

12

Deák Móni

Csak indulna

Még mindig csak indulna,
De nem megy, csak tántorog,
Mert egyedül mégis hova jutna?
Hiába szárnyalna az álmokon.

Tovább...

Tóth László (lacesz)

Fekete álom

Véres könnyeket hoz őszi szél,
Skarlát ruháját öltötte az ég.
Az éj gyermekeinek dala száll,
Csillagokkal írták az égi kottát.

Tovább...

László Attila

Lénára gondolok

Miért fáj így e gondolat, s lelkem miért marja?
Csak elsuttogni merem, mert félek, meg ne hallja.
Íme, ez a nő, aki a világomnak oly kedves.
S akárcsak a természet, szép, bohém és teljes.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom