Versek reménytelen szerelemről

KovácsAndrea (Andi54)

Érzelmi kűzködés

Mint téli szellő, hatol át szívemen
Egy múló érzés, melynek neve: "Szerelem".

Tovább...

Ferencz J. Roland

Spero

A tekintettengerek mélysége után
Most egy sűrű, vad erdőben állok,
Hol kiáltások közepette szakadoznak le
A hazug emlékfoszlányok.

Tovább...

Koós Erik

Hercegnő

Te vagy az én hercegnőm,
de én nem lehetek herceged.
Bármennyire fáj is,
ezt miattad nem tehetem.

Tovább...

F. Bozó Éva

Ellen-ember

Különös.
Ez a jóember negatívan lángol;
nézik... Ordíthatja néma száj is
- Elegem van!

Tovább...

Z Nagy László

Az eső hangja

Az eső hangja
űzi a csendet, a hiányt,
hívó szavakból
komponál melódiát.

Tovább...

1015

Zsolnai László

El...

Fáj a szívem, mert elmentél,
nem gondolsz rám, elfeledtél.

Tovább...

Seres Rebeka

Elveszve

Nem hív,
Nem beszél,
Nem mesél a szíve.

Tovább...

55

Nichi-ya Nikoletta

Nélküled

Cseresznyefa virágát fújja a szél,
egy kósza szirom az arcomhoz ér.
Könnyet csal szemembe, rólad mesél,
s felszakadt sebeimből ömlik a vér.

Tovább...

Szűcs Árpád József

Mért?

A jövő, amit észrevettél,
A vágy, amitől izgatott lettél,
Csak egy érzés, semmi más.
Soha már!

Tovább...

Csokonay-Szabó Katalin

Vérvörös muskátlik

Vérvörös muskátli bólogat,
Szél súrolja a lombokat,
Fülel a csend -
Bokrok mögül
Sötét árny kúszik,
Magányom szétterül.

Tovább...

Varga István

Zöld méreg mételyez

A te világod egy más világ,
de mivel nekem túl sötét,
én abban járni nem tudok,
vagy elfogadod azt a fényt,
amit odavinni én akarok,
máskülönben örökre kizárod
a felajánlott jobbító tudatot.

Tovább...

Kamarás Klára

Gondolatok a konyhában

Ha a konyhában krumplit hámozok,
- bocsánat - burgonyát,
egész lelkemet hála szövi át,
hogy az vagyok, aki.

Tovább...

B Ilona Tóthné

Csak egyetlen percre

Bárcsak ne hallanám a hangod,
mikor susognak a nádak,
szellő libbenő sóhaja
suhanna már tova...

Tovább...

Holozsai Evelin

Életben tartom

Próbálom életben tartani,
Próbálom lélegeztetni,
De a kezeimben halnak meg darabjaink.
Próbáltam kedvesen,
Szép szóval, csúnyán,
Ordítva, üvöltve,
Némán.

Tovább...

Vasvári István

Új látásig

Vakon mereng el a szürke táj,
Keresi a múltat, a dúltat.
Hogy merre fájt.
Üvegbe zárt szemmel félve néz,
S kutatja fel a vízbe fúltat,
Mondd, mi a vész?

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ