Versek a pénzről
A pénzéhség, akár a többi kínzó vágy - néha úgy érzed -
nem csillapítható soha végleg...
Szerintem már egyáltalán nem számít,
hogy FIAT-ot veszek avagy Ferrari-t...
Elbaltázva már a pénz nem beszél,
csendben elúszik, ha a tőke hall.
Gyűlik az euró s gyűlik a dollár.
PayPalra utalják, a jólét garantált.
Mindenki játszik egy titkos szóra,
Véletlenek nincsenek,
Ne hazudj a mondandómra.
Akik elmennek, azok intenek.
A Hicks-babák
Élt egy orvos, ki a babák megmentésén dolgozott.
Napvilágot látott később, milyen aljas ember volt.
Áldott állapotú anyák titka rettegésbe fojt,
segítséget tőle kértek, szüntesse meg ezt a "kórt".
Volt egy könyv, mely példát adott,
Volt hely, ahol az ember nem pénzért kapott.
Szeretetből, mert valaki adhatott,
És ember emberkéztől meg nem halhatott.
Rajongva nézem a marakodó sztárokat,
Kik sztriptízzel mutatják összes láncukat,
De az ember csak minden más szókra figyel...
Egy felborult világban,
Ahol nincsen már szerelem,
Hiába pénz az úr,
Nem lesz sohasem.
Úszni tudok minden nemben,
Háton, gyorsban és még mellben,
Folyón, tavon és a strandon,
Adósságban nincsen pardon.
Áldozatává váltunk a jónak,
a hitelből vett, óriás egonak,
plázákat építettünk Mammonnak,
rakétát lődöztünk szomszédoknak.
Megjelent egy új nyeremény,
Minek hatalma nagy lelemény,
Hozta magával barátját,
Üdvözöljük hát hisztériát!