Versek a pénzről
Az összes márkát ismered,
De hol van már a tisztelet?
Luxusautó meg világi óra,
Húsz százalék borravalónak.
Önzetlen vásárlás fekete pénteken
Órák telnek el, várakozás,
türelem kapuja zárva,
mikor nyílik bolt ajtaja,
vásárlási lázban ég a család.
Hogyha pénz van a zsebemben,
azon nyomban jobb a kedvem.
Hogyha nincs pénz a zsebemben,
kigondolom, hogy` szerezzem.
Elgondolkoztál-e már azon?
Hogy mit ér majd ez a sok-sok vagyon?
Igaz szeretetet vajon kapsz-e érte?
S máris úgy érzed, hmmm, ez jó! Megérte?
Látom az arcom.
Egy pataknak vizében, melynek partján ázom.
Fázom. Hallgatok. Vacogva mászom
fel a hegyek csúcsára.
Ott van, miért szívem epedez.
Aranyak, gyémántok,
Gazdagság és bőség,
Erre vágyom régen,
Erő és egészség,
Vidámság, nevetés...
Halálfejes zászló lengett,
És egy kalóz ült alatta.
Ment a tengeren a hajó.
És miközben elhaladt a
Régi, titkos sziget mellett,
Csak tolta a szellő a vitorlát.
Kinek lelke gazdag, ő sosem szegény.
Bár ürességtől kong hűtőszekrény,
Mégis mindig boldog, örül mindennek,
Mindent csodásnak lát, álomszépnek.
Csendes koldus,
Hangos rabló,
Mind egyre megy,
Kifosztják a nincstelent is,
Mert kell, kell, kell,
Nekem is kell,
Minden kell,
De ha nincs rá keret...
Sztárnak lenni manapság? Hát nem túl nehéz.
Pláne ha a képbe némi lovetta is benéz.
Zsebre verve a júdáspénz, a hírnév már eladó,
Tehetség sem kell már többet, megoldja a kiadó.
Nem lehet olyan nehéz az életünk,
hogy csak sértődve tudjuk elviselni.
Meg kell bocsájtani sérelmeinket,
nem szabad soká magunkban őrizni.
Elmentem a lottózóba,
Mivel üres volt a zsebem.
- Nincsen nálam más, csupán csak
500 forint. Előveszem.