Versek a pénzről
Plakátokon kóla és Pepsi,
De miért van rajtuk két hapsi?
Luxus merci, 40 év hitel,
Majd egyszer,
Ha megélem.
Rohanó életünk
anyagias vágya!
Vagyunk a pénznek
hű rabszolgája. -
Korlátok között,
a tőke hatalmában
élünk mi, emberek,
e megkreált világban!
A pénzből soha elég,
A pénzből soha sok.
Zsebeinkben csak a moszat
És a lyuk a sok.
Ott állok félhomályos szorosban,
Lágyan csordogáló patak partján!
Hűvös szél szalad át játszadozva.
A patak helyenként megduzzad,
Kisebb-nagyobb szemet alkotva.
Megváltóként jöttél, te angolszász remény.
Megannyi termék, gyártósorod kemény.
Dől a lé,
Mindent megígér.
Csak rá szavazz! S végül csak
Hozzá dől a lé!
Kell nekem ez
Kell nekem az
Minden vágyam hatalmas
Önzően kérek
De adni nem tudok
És még sincs bűntudatom
Bűnös vagyok
Mert nincs kontroll...
Nagytőkés vagyok,
Nem érdekel semmi sem,
Nagytőkés vagyok,
Nem érdekel semmi sem!
Rossz nyelvek éles csókja,
Szikár, szikkadt Európa,
Seb exportra éhes gőggel
Nyíg a tudat-temetőben,
Weimari métely sas színű esernyővel...
Eljött a nagy nap,
Határtalan szerelem,
Angolszász csoda.
Lírikus soraink otthon maradtak,
Szerteszéjjel az egyik polc alatt,
Nem számít, hogy miről szól a dal,
Biztos lesz majd, aki meghallgat.
Szegény gazdagok.
Magam sem tudom, kik is ők.
Gazdag szegények?
Kik is ők? Magam sem tudom.
Vers magamhoz
Miért van bűntudatod a pénz miatt?
Amiért nekem nincs, másoknak van,
Mint a túlélők bűntudata, olyan ez,
Az agyadat lépésről lépésre mérgezi meg.