Versek a pénzről
Pénzzel tele a szeretettankod,
Életednek ez adja az alaphangot.
Zombizmus
Kelni, csak menni,
Pörög a verkli.
Enni, csak venni,
Nem észrevenni.
Kezem között hal az idő,
mesélnek csontjaim.
A gondolat leplet sző,
elérték az árnyak szavaim.
Pénz, csupán papírlap, fémdarab...
A mában szüksége volt akkora pofonra,
Mint amit tegnap kapott tőle?
Vigyázz, hová húzod majd az ikszet,
Már úgyis a bal tenyered viszket,
Lehet, hogy jobb lesz neked, lehet nem,
Ma még fenn járhatsz a fellegekben.
Ezüst, te kocsmák lírája!
Istenek találtak fel Olümposzon,
hogy megmentsd Európát belőled toborzott hajóhaddal.
Cicomás kégli, imidzs épül,
Balerina csoszogással.
Falak állnak, azt` másnap végül
Giga festés, csobogással.
Miért kapzsi az ember?
És miért hiszi azt, hogy
Minden, amit megszerez,
Boldogabb lesz tőle?
Döfi gyerek nagy tőkével
Fektet bele szerelmébe,
Agya tőle szerteszéjjel
Dekódol a kőszívének.
Azt mondják: "a pénz nagy úr".
Szerintem inkább démon,
Minek láttán harag gyúl
Szülő s gyermeke közt is.
Bárhol is légy most s a közelgő napokban:
Családi körben, vagy csak magányodban,
Ajándékod legyen béke, öröm és szeretet.
Karácsonyi sorban állás,
áruszerzés, cipelés,
harc a boltban mások ellen,
hol az emberi kevés.
FORTUNA szerencsebarlangja nyitva áll...
Aki játékait szereti, az gyakran besétál...
A sötétben vakon x-szel, tippel s kaparja...
Mert leginkább csak a főnyereményt akarja.
Mind emberek vagyunk, de milyen emberek?
Egyesek gazdagok, míg mások szegények.
Van, akinek zsebe sok pénzzel van tele,
Míg másnak mindenre elég az ideje.
Hosszú útra indulsz, magad ura vagy,
A város, honnan indulsz, sok emléket hagy.
A hosszú út porától elszédül az agy.