Önismereti versek
Bambusznádasban szürke gém vagyok,
Merev végtagjaim már régen megfagytak.
Nem érted, miért, de éjszakád
Egy álom nélküli borzongás,
Nem érted még, talán csak hat rád
A telihold okozta hatás,
Bár vörösben ragyog,
Mégis csak rólunk dadog.
...sok a bányász, de a lényeget csak egy találja.
Míg mások csak a felszínt kapirgálják, én mélyre ások,
és a kincseket megtalálom!
Minden rögöt tarisznyába rakok,
és SOHA el nem adom!
Elszánt vagyok, makacs típus, akaratos jellem,
Van bennem egy igen dacos, szívós, harci szellem.
Míg levegő van tüdőmben, a célomért hajtok,
S meg nem állok egész addig, míg nem leszek bajnok.
Nem ok nélkül jöttél erre a világra.
Célja van a létnek, hát okkal vagy itt!
Teremtő erő jut minden egyes vágyra,
s minden embertársad valamit tanít.
Árnyékrohanások közt, mint mint furcsa kétség,
beleveszünk mind, ősi kísértetéhség
dúl-fúl, keres, végül megfulladni készül,
olyan ez, mint látni a letépett Holdat az égről
Belesóhajtok a végtelenbe,
tágul a csend szavaim közén,
némán kiáltom ki e világnak,
mint pislákol idebenn a fény.
Meg kell magamat gyorsan mentenem,
Szívemre heget kell növesztenem.
Aranybokréta áll a Mennynek
Rám váró, széles kapujában.
Harangszó hívogat át rajta
Az Isten fénylő kis falujában.
Friss vizű forrás táplálta a tavat,
körülötte mező, virágok, fák voltak.
Lefeküdtem a fűbe, végighúztam
kezemet rajta, olyan kis kedvesen
simogatta bőrömet, ahol hozzám
ért, nekem még mennyi mindent mutatott.
Hogy ki vagyok én?
Talán csak egy skizofrén.
Nem tudom tökéletesen,
ám két lélek lakik testemben.
avagy a nárcisztikus férfi világszemlélete
Mikor belenézek a tükörbe, és amit látok, az oly nagyszerű,
Az arcom és a testem még mindig milyen gyönyörű.
Brad Pitt és DiCaprio még holtversenyben sincs velem,
A világ összes asszonya sorban áll, hogy feleségül vegyem.
Ha sejteném, mi mit jelent,
nem lenne semmi gondom,
s bejárnám úgy a végtelent,
ahogy most épp kimondom.