Oktatással kapcsolatos versek
Biciklivel megy a Bellus Alistálba,
alistáli, alistáli óvodába.
Iskolában ülünk,
Mindig csak tanulunk,
Matekban szorzunk, osztunk, kivonunk, összeadunk.
Az iskola udvarán
zsivaj hallik ismét,
odajár az ősz is már,
"fújja" is a leckét.
Jaj, a Harap utca újra hangos,
a lakók itt mind-mind vonyítanak,
mert látják a postást, segély jön most,
minden hónapban a nagy pillanat.
Eltelt a nyár hamar, kezdődik az iskola.
Hamarosan becsengetnek a tanulóknak.
Nem mindenki örül ennek, az élet ilyen,
tanulni azonban mindenkinek muszáj, kell.
Taníts meg szeretni a világot,
felhőtlenül kúszni-mászni,
játszani sárban, pocsolyában...
Hosszú, forró nyári napok,
hol a boldogság ragyogott,
szabadságban eltelt a nyár...
Vers a Franny és Zooey hátuljába egy pályaválasztási napon
Már mindenki elindult az élete útján,
Míg én Salingert olvasok egy elhagyott útpadkán...
Szeptember van, véget ért a forró nyár.
Talán nem is lesz negyven fok körül már.
Ablakodon hűvös szelek zörgetnek,
a talajra hullott lombot görgetnek.
A könyv az ember jó barátja.
Okos ember ezt belátja.
Lehet vékony az, vagy vastag;
úgy szép, hogyha elolvastad.
A tanár, mint jó kertész, embert nevel,
virágát öntözi szóval, dicsérettel.
Mikor ránéz egy illatos virágra,
látja, munkája nem volt hiába,
művét dicsérik, ajándékba adják,
ki volt a kertész, soha nem firtatják.
Ifjú koromban mindig azt mantrázták,
ha jól tanulok, majd sokra viszem.
Évtizedeket raboltak el tőlem az iskolák,
pedig nem haszontalan adathalmaz az élet - úgy hiszem!
hisz lehetetlen azért nincs, mert akkor az is hogyan lehetne
A gyakorlati életben minden
Megoldhatóság csak kérdése