Oktatással kapcsolatos versek
A szalagavató színpadán
felélednek lassan a fények,
s a diákokat így hívja már
a szalag, mi új hitet ébreszt!
Kicsiny kromoszóma kettőződik,
A mitózis így kezdődik.
Búsult a maghártyában egyedül,
S vigad, amint testvére kerül.
Tényleg csak erről szól, hogy élünk s majd meghalunk?
A világ forogva darál le, majd csomóz össze mindent...
Miközben fertőtlenített anyag áztatja koszos hajlatunk,
és pőrére tárt agyunkat mossák át válogatott cseppek.
Hétfő van, extra jó, de a suli fárasztó
Tényleg, ott a nehéz tesi, meg még kell tollba mondani.
Köszönjük, Tanárnő, kedves segítségét!
Hogy hitt a csapatban, s előre látta a végét,
Látta, hogy a végén mindenki átmegy,
Nemcsak pár ember, nem kettő, nem egy.
Régen volt, mikor én iskolába jártam,
nem voltam rossz diák, mert tanulni vágytam.
Volt tantárgy, amit én igazán szerettem,
és egy tanárunk, kit soha nem feledtem.
Kinek inge...
Egyik oldal: juttatások.
Másik oldal: támadások.
Egyik oldal: fejlesztések.
Másik oldal: "elvettétek".
Tanárként dolgozni
nem mindig áldás,
enyém az öröm
és enyém a bántás.
Biciklivel megy a Bellus Alistálba,
alistáli, alistáli óvodába.
Iskolában ülünk,
Mindig csak tanulunk,
Matekban szorzunk, osztunk, kivonunk, összeadunk.
Az iskola udvarán
zsivaj hallik ismét,
odajár az ősz is már,
"fújja" is a leckét.
Jaj, a Harap utca újra hangos,
a lakók itt mind-mind vonyítanak,
mert látják a postást, segély jön most,
minden hónapban a nagy pillanat.
Eltelt a nyár hamar, kezdődik az iskola.
Hamarosan becsengetnek a tanulóknak.
Nem mindenki örül ennek, az élet ilyen,
tanulni azonban mindenkinek muszáj, kell.