Oktatással kapcsolatos versek
Ez a gyerek! Tanulni szükségtelen!
Ezért tolsz ki minden este velem?
Én írjam a házidat? Éjfélkor? Vasárnap?
Engem meg a dirihez "randevúra" várnak?
Franciáknak földjén angol csizma tapos,
Nyílvesszeik hegye rőt vértől iszamós.
Ellenszer létének se híre, se hamva,
Hódítók pecsétje kerül a javakra.
Tanárnéni magyaráz,
Az osztály kiabál:
Legyen vége már!
Érettségi van, és az érettségünk teszteljük,
Áh, dehogy! Csak megírt szöveget gépelünk.
Hajtanak, csináld meg! Bízunk benned, menni fog!
Ez csak statisztika, nem rólunk szól, úgy gondolom, tenni jobb.
Ne szakíts félbe,
most én szakítalak darabokra,
te később tartod a tányérodat.
Kússz fel a karóra magadtól, palánta,
csak akarni kell, amit én akarok.
Csodálkozol, milyen egyszerű?
- Nyuszi-muszi, oly szerencse,
hogy foghatlak két kezembe`!
Oly selymes vagy, drága, puha,
húsvét legszebb ajándéka
vagy te nékem, kicsi nyuszi!
De jó, hogy vett, papi, mami!
Istenem,
csak a szót
ne vedd ki számból,
nevezhessem még
nevén a dolgokat,
fogjon kézen inkább
a semmi,
mint ostoba alázat...
Add, Uram, hogy a pedagógus
ne féljen, csak neveljen, csak neveljen,
mert félelemben nevelni -
egy egész nemzet jövőjét tönkre lehet tenni.
Ó, én Pista bátyám, Mosonyi Istvánom,
ének-zene tanár, karnagyóriásom!
Sírodból is hallom zongorád játékát,
szívekbe mint lopod az Ave Mariát.
Fáradt lelkem súlyosságát
Nem érezheti más, csakis én.
Most csak bolyongva lebegek
Az életnek zsúfolt tengerén.
Bemegyek csendben, leülök sebtiben.
Hallgatom a szöveget,
Gyakorlom a szerepet.