Nyelvi játékok
Ó, ti jávorszarvasok,
nyolcszáz kilogrammosok!
Számlátokon sok a baj:
fékcsikorgós halál, jaj!
Még kisgyerekként lenn a játszótéren
a világot kémleltem, máshogy néztem,
s tudtam, nem értem, miért fázom éppen...
Ő e téren szakavatott,
alkotói vénát kapott.
Valamit ha el-elhullat,
gond egy szál se, növeszt újat.
ÉSZVESZEJTŐEN, émelyítően ÉRTELMETLEN ÉNEK
Kotyogós kannák könnyen kárognak.
Kicsi kenyerezés, kötött karaván.
Kiki, koki, ki kopp...
Időd fogy,
és te mégis nézed a távolt,
már ne rágódj azon, ami volt.
Kuszkuszélet vidám élet,
csapj fel te is kuszkusznak!
Fára mászunk, nappal alszunk,
éjjel tesszük dolgunkat.
A vetélytárs képzelete
A konkurens mobilizált feminizmusa
a millennium aktuális antiimmobilizációjának,
fatális deszenzibilizált lojalizmusa...
Mi folyik, a víz,
mi folyik, a csap,
mi az, ami még folyik,
hát a vircsaft.
Bingó, bingó,
Mondta a dingó,
Majd kihalt, mint a dinó,
Én meg majd mondom a kritikusaimnak: Tanulj, tinó,
Ökör lesz belőled,
A frizudat is de jól belőtted,
Mint magadat,
De nekem elég akarat...
Megyek a mezőn, sok a LEN,
Tudom, hogy a költészetben én LENnék az éLEN.
A hőmérséklet meg LENn lesz, mint téLEN.
Írom a verset LENdülettel, mint isszák a bort LENn déLEN,
Dobálom a szavakat, mint Harry Mack, mint Harry Mack, az ElLEN
Showban, úgy érzem magam, mintha én LENnék Yoda, Skywalker elLEN,
Nem teszem a tollat LE Nem, mert a költészet, nemcsak a jeLEN,
Hanem a jövő is -, állok itt, mint a régi kőris, az udvarunkban LENn...
pixelpartok
A hevederes sínillesztéseket megint
vékony gyökérrosttal szövik át az évszakok,
lassacskán bennünk is pyramispályára húzódnak
a tévképzetek; hajnali három körül néha felborult csatahajókat álmodik a holdfelszín.
Szabályhű a szonett,
a maga korában nett,
szép, formás szerelem
ma babért nem terem.