Versek a nőkről
Nőnapi kedvesség
Ha nem lenne a nő finom gyengesége,
Mit érne a férfi erős keménysége?
Két különböző erő találkozásából élet fakad!
Nők gyönyörű, szép szeme,
Melyből árad az értelem.
Nő gyengéd, sima keze,
Érintése minden gond ellenszere.
Kislányként belebújik anyja cipőjébe,
akár egy felnőtt, komoly nő, benne úgy tipeg,
mintha tudná, ami most még csak móka, játék,
majd komoly lesz, ha ifjú hölgyként tűsarkút vesz,
és a férfiszíveket sorra hódítja meg.
Minden mosoly nőből dalol,
hol jelen van, béke honol,
család felé húz a szívünk,
értük mindig hálát érzünk,
nekünk fogják a két kezünk.
Mert nő vagy, légy büszke és légy vagány!
Erős vagy, elbírsz mindent, ami vár ...
Magadban bízhatsz, hisz nem vagy silány!
Okos szépséged egy picit - talány...
Hidd el,
nemcsak a világnak
van szüksége rád!
(bár ezt ismételgeti a szád...)
Merd felölteni néha
a kedvenc ruhád,
és hagyd, hogy udvaroljanak ők,
kik tudják...
Tavasszal, mikor nyílnak a virágok,
eszünkbe jutnak az asszonyok, lányok,
s aki azt gondolja, igaza van annak...
Álmodoztam úgy
E magányos délután most rólad.
Hogy milyen lesz majd tekinteted,
Mikor az enyém a tiédbe olvad.
Ne higgyétek, nem keresek
szépséget a szavaimban.
Kezemet tűzbe sem teszem
értetek. Nem vagyok hibbant!
Nőnapra
Egy-egy nőből eredünk mindannyian...
Nő volt, ki hordott, óvott és örült nekünk,
és éltünk, nevettünk, mert az övék vagyunk,
bár csöppnyi agyunk még nem értette,
de biztosan érezte, hozzá tartozunk.
Jöhet most bármiféle szomorú időszak,
férfiszívek nőnap köszöntésre nyílnak.
Lehetnek virágboltok ajtajai zárva,
hölgyek szíve a boldog nőnapot várja.
Nekem nem érdem, s ettől kicsit nehéz a sorsom,
mikor megszülettem, inkább fiút várt az otthon.
Ám Isten akarata erősebb, mint ember vágya,
bölcsessége szent, tudja, mit bíz fiúra vagy leánya.
asszonynak lenni nehéz volt hajdanán
párt magadnak akkor nem választhattál
apád döntött, mondta, majd ő megszabja
ki lesz a férjed és gyermeked apja