Népköltészet
Az első világháború és következményei
Nincs mit felosztani, a mozgástér kevés,
Ebből bontakozik ki a hideglelés.
"Mindössze pár hónap", szól a német császár,
De az összecsapás hosszabb lesz a vártnál.
Megpihen csendjében a vándor,
gondoskodó, akár egy pásztor:
ki tereli örök nyáját,
ki őrzi lelkének báját,
ki nyitja csodára zárját.
Futó Betyár mordul
Pusztai sötétben,
Könnyen jött kincs
Hever az ölében.
A Magyar Királyság (1077-1382)
Kunok felett győző, törvényhozó László,
Lopásra hajlóknak akasztás a zárszó.
Továbbra is élő, kedvelt a pogányság,
Akit rajtakapnak, egy ökör a váltság.
Oly szépet álmodtam,
Két kezedet megfogtam.
Átöleltem széles vállad,
Megcsókoltam édes szádat.
Feled leszek,
beléd veszek,
simogató csókot lopok,
örök sóhajba alélok,
érted teszek.
Nevelője híres, filozófus mester,
Ameddig okítja, nem egy-két szemeszter.
Arisztotelész a szóban forgó személy,
Nemhiába lesz majd győzelmes hadvezér.
Sötétedik, az esthajnal csillag feljő,
Meggyúlt fáklyák lángja egekig is felnő.
A messzeség sötétségbe borult,
Kellemes zsongás nagy zsivajjá fajult.
Másodpercnyi idő sem telik beléje,
Változásözönnek nézhetünk elébe.
Világunk kezdetét robbanás jelezte,
Már-már mérhetetlen parányból eredve.
Ki átugorja a tüzet,
Vajon hová siet?
Hová egyedül az éjszakába?
Miért indul el egymagába`?
Hallgasd a hegedű hangját,
szívből a szívedhez szól,
szív küldi szívesen néked,
fogadd be szívedbe jól!
Végeláthatatlan kanyargás,
Örök Fal sziluettje;
szonettje természetnek hív,
tapasztalás apaszthatatlan.
A kifogást keresők gúnydala
Sir Feargusson, Sir Feargusson egy igazi nagy hős!
Félelmetes barlang mélyén sárkányokat legyőz.
Kergeti a Jetiket a hegyen odafent,
de hogy kiálljon az esőre?! - azt nem, nem, nem!
Örök Origó abroszán cikázik a körző,
Szeráf ének, harsona életi, ki őrző.
Csipkebokor fénye előtt ragyogás, borulva fogadja
lelke szeretetkenyerét sorsaként, mit továbbadja.
Az én kedves magyar nótám
nem ismeri senki,
hogyha néked eldalolom,
meg fogod szeretni.