Versek nemzeti ünnepekre
Ébredj fel végre, nemzetem, ha sors bősz átka sújt,
Rabláncodat szakítsd ma el, ha meggyötört a múlt!
Hazádat védd és megbecsüld, mert oly nagy volt az ár,
Mit hoztak érted őseid - vérük égbe kiált!
Nem tépett rongydarab, még csak nem is szakadt
vágta kés és olló, mi kezünkbe akadt
a fényes selyemből azt a gyűlölt jelet
elégetve vele mindazt, amit jelent
Nézzek ki az utcára az ablakon,
S szüntelen a forradalomra gondolok
A magyarok szabadság harcának hívják,
De hány anya siratja mai napig a fiát?
Amikor a mélyben forrong a düh
és sokak élete kimondhatatlanul keserű,
amikor a nép csak papíron szabad
és csak a költőktől áradnak biztató szavak,
igen, ez az amikor emlékezünk eleinkre...
Ünnep a mai nap,
ünnepel az ország,
a történelmen túl is
látványos a világ.
Nemzeti Ünnepünk Évfordulójára
Március 15. nemzetünk nagy napja,
Történelmünk sok évtizede tiszteletben tartja,
Március 15. méltó szellemébe,
Legyünk toleránsak egymás iránt hazánk érdekében.
Szeretünk hazánk úgy, mint gyermekünk,
Tiszteljük őseinket, kiket soha sem feledünk.
Becsületre,
Tisztességre, Bátorságra tanítottak...
2009. március 15.
Nevezetes napon
Ültünk a padon.
Vijjogás-szaggatta éjben
verset írtunk éppen
villogó fények között.
Esős szerda volt, sáros és kopár,
Ázott tollal búgott a gerle pár,
Pest szűk utcáin fröcsögött a sár,
Káromkodó kocsis, kopott batár,
Az utcán más nem jár...
Hűs fuvallat lengi át napunk,
márciusnak idusán vagyunk.
Visszatér egy szellem akkoron,
átsuhan vén pesti partokon.
Emlékezzünk, hisz van mire emlékeznünk.
Sok ezer honfitársunkra, kiket elvesztettünk.
Forradalom volt, azt elmondhatjuk ma már.
Közös sírjuk fölött egy kopjafa áll.
Emlékezzünk rájuk, a bátor ifjakra,
Kik életüket adták a Magyar forradalomban.
Légy hát engedelmes, legyél töredelmes,
Legyél szerelmetes, szeretettel teljes!
Lelkedet mossad hát, patyolat tisztára,
Úgy várjál Uradra, Istened szavára!
István tette szentté a magyart,
Ő mindenkinek csak jót akart.
Ott ahol volt, szentlélek lakott,
Ő nekünk egy országot adott.
Ím a nyarat koronázza augusztus hava.
Királyságot hirdet nekünk, mint a korona.
Magasztos király a nyárban, benne ős erő.
Áldása, mely harmatoz ránk, gyümölcsérlelő.