Versek nemzeti ünnepekre
Testvér, én, ki a Hazában élek,
hol erős Nemzetben ép a lélek,
kezem nyújtom, támaszkodj rám,
neked a határ túloldalán...
Az életnek nagy csodája,
hogy gyermekeink születnek,
velük együtt beköltözik
szíveinkbe a szeretet.
Nem merem én magam "költőnek" nevezni,
Még ha olykor a gondolataimat rímbe is szoktam szedni.
A forradalmakat legyőzni nem lehet!
Az emberek, van úgy, elégedetlenek,
A harc folyik, s a nép a győzelemre vár...
Márciusnak idusán
Forrongó ifjak az utcán
Élükön Petőfivel,
Nemzetünk hősével
Zúgnak a fák a tavaszi szélben,
Mint akkor a Múzeum előtti téren,
A tömeg a szónokot hallgatva,
Hazaszeretettől felbuzdulva
Kiált: legyen béke, szabadság és egyetértés!
Egy nemzetben egy szív dobban, egy az érzés.
Százezrek küzdöttek érte,
apák s fiúk együtt léptek,
bíztak, hittek és reméltek...
Hűs szellő suttogott
álmodó hajnalnak,
napsugár bujdosott,
hol rügyek pattantak.
1848-2021.
Emlékezzünk! Ma őseink ránk figyelnek,
Harcuk igaz volt, összetartó, hős, lelkes.
Tudták, hogy harcolniuk kell a hazáért,
A szabadságért, tán egy igazabb máért.
...
Emléküket büszkén őrizzük, a Nemzeti dalt hangosan kiáltva!
Hangunk dübörgő erejét az egész világ meghallja!
Mikor kokárdát tűzöl,
Egy hagyományt tovább őrzöl.
A trikolor színei emlékként feszítsenek mindenkin,
Mint ahogy anno Petőfin!
Emlékezés `48-49 hőseire
Csörtető csatasorba csoportosulók hada,
lelkes fiatalok áradata
egyszerre kiáltják, hogy induljon a csata.
Egyszerre hangzik a kérdés: "Rabok legyünk vagy szabadok"?
Világi mércével kis ország vagyunk,
De a nemzetünkhöz hűek maradunk.
Kirekesztettségünk nem a mi hibánk!
Itt ringott a bölcsőnk, itt élt jó anyánk...
Múlt
A szabadságvágy
örök és alapvető,
láncolt szív harca...
Van egy kicsi ország a világ közepén,
mely sok rosszat megélt, mégis győztesen él!