Versek nemzeti ünnepekre
1956.
...kötözött lelkeket,
levegőt szabadon
venni nem lehetett.
Nem felejtjük el!
Kihunyt gyertyák kígyó füstje
tekergőzik a múlt testén,
tizenhárom lélek tükre
kezdte meg a huszárestét.
Holnap augusztus húsz,
a short még hordható,
felfér a nyári blúz,
sőt inkább az a jó!
Augusztus 20, új kenyér ünnepe.
Új búzából új kenyér lett,
S megtérült a sok munka,
Ami eddig sok időbe telt.
Lehetne nekem áradoznom,
ömlengeni dicső honról,
szenteket hívni, meg Máriát,
Isten, áldd meg magyar hazát!
Mindennapi kenyerünk
Búzaszálak szökkenek egymás után szárba,
pompába feslenek a kies határba.
Gyönyörködött benne az Úr, szikrázott,
felettébb örült, lelke el is ázott.
Szent István királyrúl
Szent Jobbod alá hajoltak
Az engedelmes kalászok,
Te tudtad, hogy az Élet itt...
Augusztus 20.
Államalapító királyunk,
Szent István dicső emlékére,
tizenötmillió búzaszem
egy nagy szeretetszívbe kötve.
Arcomon felragyog
az igazi boldogság,
amint megérzem az
új kenyér illatát.
Ünnepek
Szent Istvánunk ünnepnapján
fény csillámlik felhők rojtján,
felhők felett zeneszóra
szirmot bont az égi rózsa!
Ütött-kopott gyári házak,
vasúti töltés egyik oldalán,
állt egy közösségi kemence,
hol fakéregnek tűzparazsán
kenyér mellett sült a lángos,
melyet ott vártunk a padján.
Új lett a kenyér,
jó magyar, vegyél,
összeér két tenyér,
szentelt, egyél!