Versek a művészetről
Sétálok a parkban lassan járok
Érdekelnek a fák színes virágok
Pár színes levél éppen elém hull
Itt van ismét az a szépséges ősz
Mikor itt először Téged láttalak
Valakivel beszélgetve erre jöttél
Hosszú hajadat kócolta a szél
Mellém értél és halkan nevettél...
A húsvét bibliai története
Jézus Isten báránya lett,
kereszthalálra ítéltetett,
Júdás áruló csókkal
áldozattá tette,
Pilátus megfeszíttette.
Telnek az évek, távoznak halkan,
észre sem vesszük,
közben elhagynak oly sokan.
Van, ki elmegy s majd hazatér,
más búcsút sem int,
de nem marad, csak emlék.
Sötétség van körülöttem,
Pedig nyitva van a szemem.
Egyre nehezebbek a dolgok,
Gondolkodni már nem tudok.
Fecskepár az eresz alatt
a szemközti házon...
Nem költözött, itthon maradt,
mint egy édes álom.
A falakra írtunk
On écrit sur les murs, zeng a dal!
Demis Roussos ajkán szól az ének.
Kezében basszusgitárja.
Szívét a nézők felé tárja.
A lélek virága illatot varázsol,
sorokban születik, a szívekben landol,
dalban avagy versben, vidám vagy szomorú,
az érzés: - boldogság vagy töviskoszorú.
Írni kell, főleg, ha van mit,
a toll azért született,
hogy ne legyen betű, kire
azt mondják, hogy elveszett.
Csendben nézek magam elé
Majd a papír és ceruza felé
Hirtelen megszállt az ihlet
A tudás a fejemben intett
Egyből koptattam a lapot
Az üres papír értéket kapott
Most kiírom örömöm bánatom...
Elértem az első százat
a népszerű Poeten,
nem éreztem lámpalázat
közel hetven évesen.
Kivirágzás (második felvonása)
Egyenes a szívébe
Ejtsd rabul közönséged,
Te rejtélyes Virtuóz,
Lesújtana rád a végzet.
Állarcodat miért igazítottad meg?
Egy borús őszi hajnalon
támadt egy jó gondolatom:
írni kéne regényt, verset,
a Napnál is kerekebbet!
Fényárban úszott a régi bálterem,
A zenekar avantgárd sanzont játszott,
Az egész látvány, mint koszorús verem,
S a súgott rágalmakból tövis burjánzott.
én nem akarok csak jó lenni
rosszat soha nem is tenni
mindig csak a jóra vágyni
rosszat soha nem csinálni