Versek a mosolyról
Minden pénteken beállított
Egy kaláccsal és mosollyal,
Hogy foglalkozzunk egy kicsit
A legújabb állapotokkal.
Add mosolyod ma is a világnak,
Ne adj teret a sok csalódásnak.
Lesznek ugyan kicsit rosszabb dolgok,
De ettől még ne légy kevésbé boldog.
Szép remény harap kezembe,
lábam lopná, ha lehetne,
elszaladna véle messze,
lopná a kedvem ha végre
Áldott időnk szabad perce
Érett borban az Úr kedve
Mély-izgalmas, vörös nedű
Palackruha mögött derű...
Fölszállott a gyöngytyúk
vármegye házára.
Sok szegénylegénynek
a bosszantására.
Mit minden nap viselek
Mosoly húzódik arcára,
boldognak látszik ő,
pedig készül élete nagy harcára,
gyógyulása vajon eljő?
Bohóc vagyok,
Arcomon a festék,
Szórakoztatok,
Nálam minden kellék.
Szürreális Ketyós-dráma
Bonckés, habarcs, járom a tetőt.
Klaffog a fogam, s tündörészek.
Ma nagyon boldog vagyok!
Pedig a Nap nem ragyog,
Madárfüttyel ébredek,
Hevít boldog érzelem.
Fekszem az ágyamban, és nem jön rám az álom,
gondolkodom valamin, elmém üres vászon.
Kopottas a kerete, s néhol lyukas is a ponyva,
lelkem szőttesére vigyázok, két kezem, mi fonta.