Versek a mindennapokról
Avas abrak aludván avarpáston,
bús boróka bólogatván bódultan,
cink cinke cirkulálván céltalanul,
borús berek bújá beborítottan,
azúri alkony andalgón abrakon,
dacoló dudva dideregvén dohog,
aprócska alomlét alkóvban alvón...
...feladnám-e?
Bizony megesik, hogy jelentkezem,
de aztán mindig visszahúzom kezem,
mert rád gondolok, és rád és rád,
talán kellek még...
nagy bennem az elhatározás!
"E világ nem az én világom
csupán a testem kényszere"
(Pilinszky János: Kihűlt világ)
Ki akarom kapcsolni magam,
Már rég nem fog az agyam...
Karmazsinvörösbe burkolózott tájak
végtelen horizontja folyton hívogat.
Mese szól a rádióban.
Elvisz a mesék világába,
a mesék szép országába,
hol lehetek úr és paraszt.
Elegáns feje leszegett,
Talpa alatt kúsznak a percek.
Ketten vannak, ő és a magánya,
A mindennapok elbocsájtó üzenete várja.
Porcica játék, szenved a rend,
fényben a porszem mostba mereng...
Látom, nehezen viseled,
hogy neked is lételemed
a gravitáció.
Hajnali motorzaj fülemnek muzsika
Szeretem
Ágyneműm huzata alatta nyálfolyós
Nagy baba szeretem
De akkor mért a töprengés
Mért az elégedetlenség
Butaság
Igyekezet mi motivál félelmet csinál...
Sosem voltam átlagos nő,
piperét és körmöt féltő,
a kezeim munkáskezek,
kapálok és kint ültetek.
Azt hiszem, eleget fáradoztam már,
Kocsiba pattanok, és nyomom a gázt.
Úticélom fényévre a sarki posta,
Képtelenség lenne elsétálni oda.
zöld félhomály cinikus
megérett az őszi vakcina
alakul továbbá vitamin
kivirágzott egy borcimpa