Versek a mindennapokról
Üres lelkemen repedés,
Gerincemből halk recsegés...
Egy elárvult gyertyaláng,
szobámban merengő remény
megtöri a sötét mélyét,
s világot ad a fény.
Madarak módjára öleljünk világot,
Forrjon össze reményteli szárnyunk,
Repüljünk túl hegyeken, sziklákon,
Váljon aránnyá szépülő álmunk.
messze száll a valóság
hitben ünnepel a fény
vezérel újra a múlt
Tombol a vihar.
A tenger hullámain
bősz tajtékot vet.
Még kézen fogva jár
tavasz a téllel,
még kergetőző szél
zenél a hegytetőn,
már a természet
megújulásról mesél,
és virágpapírba
csomagolja be a...
Kanyarog a vaj a kiflibe,
Belekötni most nincs mibe,
Elönti a szememet a pára,
Mindennek megvan az ára,
Kötelék nincsen kötél nélkül,
Láncra verve kezem belekékül.
Hóvirág Hófehérkeként ragyog erdőn mezőn,
ibolya kék fényével nyílik reszketőn.
látod már lassanként ténfereg az este
az idő gúnyáját magára ölelte
álmatagon bólint jó reggelt a hajnal
rózsaszín fényével lágy színűt kavargat
Öregasszony a Kárász utcán
birset árul egy padon.
Foltosak és férgesek,
első blikkre ott is hagyom.
A hajnal ráncosan félreáll,
S az égre küldi fel a Napot,
Pilláimon megpihen a fény,
Már ébren álmodok.
Lappang az űr, ordít a magány. A varázsló kalapból nyulat húz, lám!
A tömeg felszisszen, ó! Micsoda kavalkád!
Sivár léleknek durva ösztöne végre egy kis színt lát.
Egytől egyig mind tréfaként éli meg a magányt.
Hétköznapokba gabalyodva 1.
felfoghatatlan
az ember államában
minden elme áll a mában
van kinek élete az álma
és perpatvart állna
...döntsd el...
Boldog vagyok, mert téged ismerhetlek,
Boldog vagyok, mert ezt hozta a sors.
Boldog vagyok, mert tegnap így döntöttem,
Boldog vagyok, mert nekem is így jó.