Mesék
l. rész: Csinka
Túl az üveghegyen,
varázserdő mélyén
aprónép éldegélt
gyökér-lakban békén.
Kézbesítői állást
Hirdetnek a postánál.
A kis teknőc s a csiga
Jelentkeznek postásnak.
Tegnap még tavasznak öltözött a tél,
de elunta göncét, a foltosat.
Hóbundába járna, maszkján csipkeszél,
porcukorral szór szürke pontokat.
Egy ósdi zöld üveg emlékére
Utaztam tengeren, elvitt az áramlat,
Sodródtam a vízzel, nem tudtam - mi várhat,
Haladtam szépséges, szelíd partok mellett,
Kikötnöm - úgy éreztem, hogy még nem kellett.
Ciripke ajándéka
Túl az üveghegyen,
varázserdő mélyén
aprónép éldegélt
gyökér-lakban békén.
Egyszer a nyúl és a csiga
Rátalált egy keresztútra.
Keresztúton - no még ilyet -
Egy szép répa illeg-billeg.
Nyári reggel a tóparton
Hajladozik szépen a nád,
Ásítozva ébredeznek
Sárga pihés, csöpp kiskacsák.
Tél-esti hangulatban
Milyen jó is lenne, ha mesélni tudnék,
Varázsszőnyegemen veletek utaznék.
Tizenkét öreg ül a tűz körül,
mindegyiken másféle köpönyeg.
Suttognak csendben, a perc közeleg,
egy évnyi szikra szerteszét röpül.
Fák színes kabátját őszi szél szaggatta,
Bokrok alá dobta, vagy vitte szaladva....
A tündér ruhája
Túl az üveghegyen,
varázserdő mélyén
aprónép éldegélt
nyugalomban, békén.
Élt egyszer egy egéranyó,
Pöttömnyi kis unokájával.
Egy nap kisegér gondolta,
Elmegy világ körüli útra.
Élt egyszer egy anyóka,
Kinek volt nagy tanyája,
Ültetett sok káposztát,
Ebből tartotta magát.
Megígértem, hát folytatom,
Ráment néhány szabad napom.
Ha nem tudod, miről van szó,
Első két rész irányadó!