Mesék
A borzalmas borz alom által keltett borzalom
Kerek erdő közepén állatok álltak,
A félelemtől mind sápadttá váltak.
Ilyen borzalmakat ők még nem láttak,
Összegyűltek hát, s a királyra vártak.
"Ille-pille, hova szállsz?
Merre röpülsz?
Mit csinálsz?"...
Még visszatekintett arra, merről jött
A lány, akit a múltja üldözött.
Az erdő szélén állva,
Valami megnyugvást várva.
Álmodik a hintaló!
Álmodik, mert álmodni jó.
Azt álmodja, kinőtt a szárnya.
Elrepült ő a boldogságba.
Angyali történetek - Való élet
Angyalom! Oly idegen másnak az igazságom!
Igazad nem lehet, csak valóságod.
Nyúlanyó és nyúlapó
Káposztáért indul.
Nagy a család, épp ezért
Hátizsákkal több jut.
Egy verébfióka a körtefa magasáról
kikukucskált a tojásból.
Mama, mama! - boldogan kiáltotta,
ám hangját csak a közeli tó visszhangozta.
I. Huszonhét birka
Karám áll birkákkal tele,
huszonnyolcat tömtek bele.
Egy kitört, azóta bolyong,
huszonhét a lyuknál tolong.
Csemete verses mese
Képzeld csak!
Egyszer volt,
Nem olyan régen hallottam...
Petinek volt egy játékpolca, rajta az ő népe,
hazaért az óvodából, várta a meséje.
Beszélt neki Maci, Mókus, Bohóc és Oroszlán,
kisautó, apró dömper, és még sorolhatnám.
Nem kell odú, nem kell fészek,
Gondoskodott a természet
Előre szállásról neki,
Mindenhova elviheti.
Élhet vízben, élhet földön,
Lehet nagy és lehet pöttöm.
A magyar királyságban régen,
IV. Béla idejében
Nádudvar még kicsiny falu volt,
De épült ide ivó és bolt.
Azt kérdezte a kiskutyám,
Mért néz ki ő ilyen furán?
Mért nincs neki szép, nagy farka,
Feje mért lett széles rajta?
Hol volt, nem volt, talányos mese szólt,
melynek egy fele talán igaz volt.
Kumdari szél kérdő regét mormolt.
Mondd! Mesélő vajon kire gondolt?