Mesék
Már kihunyt fényekkel olvasod az esti mesét,
s a hercegnek sincs többé lova.
Mérgező, guruló dobozban utazik elém
csak muszájból, mert neki nincs hova.
Szomorú a macimama,
felnőttek a kis bocsok.
Elköltöztek a barlangból,
s minden kölyök
jó messzire vándorolt.
Szeme, mint egy gombocska,
Orra hegye borsócska,
Kicsi, rövid, gacsos lába,
Lopakodó a járása.
Dombnak tetején, tisztásnak mezején csillog az első hó,
meleg vackából előbújik minden erdőlakó.
Közhírré tétetik - zengi a szarka,
- hogy elérkezett a szánkóverseny nagy napja.
Ó, te kedves, kis vakond,
Mért van púp a hátadon?
Túrtam-fúrtam a kertben,
Ezért engem megvertek
A haragos emberek.
Bocsánat, uram, én eltévedtem,
az utamat járom, a végtelent keresem,
itt bolyongok a csillagközi térben,
miután a Földemről letértem a holdfényben...
Amikor a Jóisten a világot teremtette,
megpihent, majd három angyalát magához rendelte.
A legértékesebb kincseket köztük szétosztotta,
kezükbe a békét, szeretetet, jóságot adta,
kérte, hogy az emberek közé a földre leszállva
szétosszák egy-egy kis darabját mindenki számára.
Kicsi Szofi, figyelj most rám,
mesélek, hogy elaludjál!
Kicsi Szofi, aludj, kérlek,
hajtsd le a kis fejecskédet!
Árnya a spájzom előtt lebegett!
Másnapra számos befőtt eresztett!
Földdel ez teleszórta az erkélyem!
A vízbe meg beledobta az ebédem!
Padlásunknak sötét mélyén,
pókok kedvenc rejtekhelyén
viselt, fáradt íróasztal
teles-tele apró lommal.
Éhes lett a cirmos macska,
nagy volt neki bendőhasa.
Egész nap pizzát emésztett,
ma kihagyta az ebédet.
Kisbárányka állt a fűben,
és valamin spekulált.
A többi szépen legelészett,
ő csak elmerengve állt.
Mert nem adjuk fel a reményt
Ott, ahol gond nélkül élnek felnőttek és gyerekek,
boldogan élt városában: Kata, Éva,
Benedek.
Sűrű füstöt pöfékelve gurultak az autók,
csilingelt a villamos is, bágyadt fénnyel zakatolt.
Napkeltekor a tóparton
Ébredezik az aprónép,
Búzamező, szarkaláb,
Kitárul a nagyvilág.
Szárnyuk van, de nem repülnek,
Inkább vízbe lemerülnek.
Állandóan frakkban járnak,
Jégen sál nélkül sem fáznak.