Mesék
A kis korsó naponta
Vízért indult a kútra.
Először csak ballagott,
Lépteire vigyázott.
A tündérek szép szerelme nem egyszerű dolog,
hallgassuk meg, mit mond erről, aki köztük forog.
Hallgassuk meg, hogy szeretik egymást epedve,
így szárnyalnak szerelmesen fel a fellegekbe...
A Jancsi és Juliska c. mese alapján
Gonosz volt, és félelmetes,
arca zord és jellegzetes.
Kinn az utcán vadászgatott,
gyerekeket megtámadott.
Róka koma meg a nyuszi
Együtt szalad, nyugi, nyugi,
Nem lesz préda a kis nyuszi,
Szaladnak a lagziba.
"Szegény ember hova menjen?
Megfogott egy marék bolhát".
Egy lakatlan szigeten láttam egy papot,
Éppen kergetett egy visító malacot.
Teremtés vs. evolúció? Amiről szólok, a kettőt összeadja
1a
Illatos időben szólít a tél,
Forró levegőben csendet ígér.
Hívogat mélyülő, hideg álom,
Tomboló lángvihar láthatáron
Észrevett, itt van éget, emészt!
Kicsi Tündér virágon ül
Virágporban, s attól szépül.
Pici szárnya meg-megrebben,
Nem él nála senki szebben!
A hercegét várta, ki fehér lovon érkezik,
De azt kérdezem tőled: Mért hiszed, hogy létezik?
Volt egy fiú, királyinak mondható, nemes harcos sarja,
Az örök rend óvásáért nevelték gyerekkortól harcra.
De jött Marten, a bitorló, álnok kígyó, áruló,
Kifordult világokat emberbőrben járó
Gonosz, hogyan is büntesse meg?
ballada helyett
Tudom jól, csak kitaláltam,
de megtörténhetett!
Tán Háry János volt olyan,
ki így mesélhetett.
Finom ez az alma,
szelek még egy szeletet magamnak.
De mi ez a nesz odakint?
Zörög az avar. Nini!
Egy süni!
Tündéreknek háza bent az erdőben van.
Bent a fák közt laknak arany hajlékukban.
Ha besétálsz az erdőbe, s széjjelnézel csendben,
megláthatod kastélyukat ragyogó kertjükben.
Nagyon boldog a kiskutya,
A házőrzést most tanulja.
Amit meglát, megugatja.
Így neveli édesanyja:
Maradj csendben, kicsi fiam.
Most rajzolok egy Fannásat!
Persze! Nem is szoktam másat.
Mert arra méltó az írásom,
csak magamnak el is játszom.