Versek a magányról

Bischof Boglárka

A Bolond II

Februári napsütésben,
Karcos, fájó verőfényben
Mégis fázik a Bolond.
Háta zsáktól meggörbülve,
Arcizmai megkövülve
Viszik egyre előrébb.

Tovább...

Szabó Lilla Adrienn

Megsárgult jegyzet

Álomból ébredni minden pillanat,
De én boldog leszek akkor is, ha mindez így marad.
Könnyeim, ha itatnátok, nem halnék szomjan.
Vajon a boldognak hitt időszakban is boldogtalan voltam?

Tovább...

76

Rácz Olivér

Magány

A csend bús bája ringat.
Emléke még rám kacsingat
A vad gyermekricsajnak,
Mitől mások megriadtak.

Tovább...

Gerlits Sándor

Az idő alatt

Összetörtem az évek alatt.
Hol bús magányba megkötve,
Láncra verve egy híd alatt.

Tovább...

14

Szakály Viktória

Magányom

Bánatom sötét fátylát arcomra húzom,
Bujdosója leszek a világnak,
Társam csak a magány lesz az úton,
Lelkemben viharfelhők tanyáznak.

Tovább...

Zsoldos Zsóka

Egyedül

Egyedül vagy én is csak így egyedül vagyok
egyedül nyugtázom dicsérve az elmúló napot
egyedül fáj ha fáj magamban hordozom
egyedül az enyém senkivel nem osztozom...

Tovább...

Szaip Istvanne

Magány

Omladozó vályog-falon
Évtizedek könnye csorog.
Valamikor e házikó
A boldogság tanyája volt.

Tovább...

5865

Palotai János

Falábú Jankó

Faluszélen vályogviskó,
benne él falábú Jankó.
Másik lábát rég letépte
a cséplőgép dobkereke.

Tovább...

62118

Keszei István

A kutya

Az állatokban is van emberi, és bennünk is van valami állati

Kiálló horpaszával oly sovány volt,
valószínűtlen, testtelen.
Rakta maga elé a fázó lábát,
eltűnni akart nesztelen.

Tovább...

Szederfalu

Éjszakai séta

Milyen furcsa ma a Hold,
mint egy tiszta ruhán felejtett folt...
Csak bámul csillagtalanul
a fekete posztón,
miközben vére hull egy szerelemnek
sűrűn és bordón.

Tovább...

Pajor András

Üzenetek a remetelakból

őszül az ég szürkén kopottan
vele fárad szemem karom erőm
de amint a fák színe ébred
minden levélben élénkül a lét
úgy vált bennem színt élénkül a lélek
lehullás előtt

Tovább...

Boros Éva

Nélküled

Nedves hajam hűvösen a hátamhoz leér.
Odakint nincs tikkasztó hőség, mégis jólesik.
Az éjszaka hangja vonós négyessel felér,
Ám riasztó a csend, mint télen, mikor hó esik.

Tovább...

G. Zsófi

Éjszakától éjszakáig

Sokszor csak alszol fél napokat mélyen,
nem törődve múlttal, jelennel, jövővel, a léttel,
ott jó valahol messze, odaát az álom-mezőn,
órákon át lebegni, a valóságból minden kipergő,
s mikor újra itt meglegyint a szellő,
vagy csobogás hallatszik, ott érezhető,
a tónak viszont mérhetetlen sima a csendje,
benne tükröződik a természet és a lélek keresztje...

Tovább...

Péter-Szabó Edina

Nélküled

Olyan jó lenne, ha itt lennél,
Ha szorosan magadhoz ölelnél,
Ha lenne kivel beszélgetnem,
Ha csakis nekem mesélgetnél,
Ha valakit szeretni tudnék,
Ha éjjelente nem a magánnyal aludnék.

Tovább...

33

Bolfán Roland

Gondolat

gondolkozok kattogok mi is történhetett volna
ha teszek vagy sem nem tehetek róla

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ