Versek a magányról

Alexander R. Coney

A változás szele

Ismerős szél fúj e tájon.
Hatását most mégsem várom.
Eddig álltam erejét.
Nem firtattam velejét.

Tovább...

Palercsík László

Szomorúság

Vánszorog a Nap aranyló köntösben,
ezüstöt szór a hófehér tájra,
madár száll csicseregve egy ágra,
haldoklik a lelke, szíve börtönben,
párját keresi, de nem találja.

Tovább...

Král Enikő

A magány árnyékában

Egy emlék,
Egy el nem múló fájdalom,
A szívem átkozott,
Keres, de nem talál,
Csak a végtelen magányt.

Tovább...

Gerics Eszter

Elszáradt virág

Kizárnak engem, és kirekesztett vagyok,
Elvetettem, de nem kelnek ki magok,
Sokáig öntöztem, de végül csúnyán elszáradt,
Egy ponton már az én erős szívem is elfáradt.

Tovább...

Vassné Hanesz Kata

Kis cinegemadár...

Minden reggel a kertben, egy ágon
látom, néz le rám árván, mintha azt
mondaná, a többit hol találom?

Tovább...

46

Szakács Géza

A neved

És itt a vég

Egyszer réges-rég...
Repültünk álmaink szárnyán: Te és én.

Tovább...

Laki Tamás

Figyelj, bácsi

Bácsi!
Látom kezed s rajta ráncát,
Ezek jelzik az élettel megvívott harcát.
Hát ezért merek kérdezni oly furát.

Tovább...

45

Fülöp Ági

Meddig lesz még?

Este, mikor fáradt napi utam
éjfogasra akasztva véget ér,
mosolygó arcom párnámba rejtem,
ölelne két karom, de el nem ér...

Tovább...

Berndt Richárd

Magamnak

Hideg volt a ma esti takaróm,
olyan dermesztően hideg, hogy
szinte belefagytam az árulásba,
mikor ledobtam magamról.

Tovább...

56

Magyar Alexandra

A lélek börtöne

Szűk folyosó. Sötét van,
és dermesztő hideg.
Mind, aki csak erre jár,
átfagyottan remeg.

Tovább...

Boda János

Tébolyok közt alvó fájdalom

Tébolyok közt alvó fájdalom most a szív,
mert hiányod dobbanásonként présel össze.
Vágyaim kibomlott szirmai elhervadtak,
és nincs már otthon, melyben felmelegedhetek.

Tovább...

Zethő B. Rusfina

Önmagam

Csalfa magány

Ha megteszem, bánom,
Ha nem teszem, fázom,
Húsomba váj a magány.

Tovább...

ToDo

Kezdődő magány

A hideg őszi szellő simogat,
Közelgő télről énem kihasad.
Ha valaki engemet befogad,
Akkor se oszt jobb lapokat.

Tovább...

Markovics Bianka

Elengedtelek

Meg akarlak tartani, mint egy titkot,
De érzem, kezem közül kicsúszik a birtok,
Azt hittük, legyőzhetünk mindent ketten,
De most csak bámuljuk egymást meredten.

Tovább...

Németh László (nlacka)

Félhomály

Újra leszállt az éj, megint eltűnt a fény.
Egyedül rohanok én a végtelen semmi közepén.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom