Versek a magányról

Lénárt Anna

rabság

egy fogoly vagyok...

Tovább...

1413

Juhos Györk-Balázs

Kár

Puszta, kopár fennsíkon
fennhéjázó varjú károg,
midőn a halál hegedűse dalol
a Nap lenyugvó tekintetén.

Tovább...

J. D. József

Száraz falevél

Száraz falevelet
sodor az őszi szél,
hányja-veti ide-oda,
mint kavicsot a koldus bakancsa.

Tovább...

1413

Dallos János

Egyedül...

Egyedül... Csendben... Szomorúan...
Az örök, kínzó szenvedés kapujában.

Tovább...

Mátyás Zoltán Matyó

Várlak

Remény

Csak várok
Majd a falra mászok
S ha már fenn vagyok
Tovább nem álmodok

Tovább...

Rózsa Richárd

Bújócska

Valahol
a Himalája csúcsán álltam,
vagy csak ültem a szobában...

Tovább...

Szigedi Hanna

Elvágyódás

Immár bezártad ajtódat,
S én rajta többé nem kopogok.
Magammal vagyok egyedül,
S jobb, ha így maradok.

Tovább...

Danyi Dominik

A magányos birtok ura

Át a szelem lágy melegén
Követtelek mindenfelé,
Nem mondom, hogy kellesz még,
De a szívem száz mezejét

Tovább...

Egri Erzsébet

Eljön az este

Eljön az este, gyengéden magához ölel,
a sötét vállára vonja szomorú fejed,
a gyertya lángja halkan dalol,
dudorászik egy kedves dallamot.

Tovább...

3535

Kutassy Roland

Álarc

Egy álarcot fúj felém a hűvös szél,
Mely gazdájáról igen sokat mesél,
Elmondja, hogy szeme néma, kék óceán,
S bőre sima, unalmas, fehér porcelán,
Személyisége ragyogóan bámulatos,
De egyedül van a sötétben, s magányos,
Arcán mégis egy nőies mosoly csücsül,
Csak mereng előre, s néz végtelenül...

Tovább...

1112

ToDo

A szerelem vége

Az a múló szerelem,
Ami fájdítja szívem.
Miért is nincsen nekem
El nem múló szerelem?

Tovább...

Várkonyi András

Nem bírom tovább

Sebek 2

Napokig vagyok fent,
Én már tényleg nem bírom ezt...

Tovább...

43

Kormány Gábor

A tanító

Mint útszéli koldus, kinek senkije sincsen,
nyomorult sorsában - e világ bilincse,
pedig valamikor írt... tanított...
adakozó szívén most sötét folt,
koldus lett, nyomorult, szégyellnivaló,
papírból vetett ágya az aluljáró!

Tovább...

Kui János

Hajnali verssorok

Harmatos a kék ibolya levele,
Árnyékba bújt, ne érje a Nap fénye.
Nehéz volt az útja fel a Meszesre.
Magában jött, unatkozni nem szokott,
Figyelte a sok ragyogó csillagot.

Tovább...

Saiger Reagens

Háború szele

Egy pillanat az elmémből

Pattanásig feszült minden húr,
Mi tagadás, itt a halál az úr,
Elragad mindenkit, nem válogat többé,
Emberek ezrei válnak ma köddé.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom