Versek a játékról
Gondolj a világra,
Ami nem így sárga,
Hanem így sárga.
Nem keresztben,
Hanem hosszában.
Gyere, te bolond április,
bolondozzunk együtt!
Bújjunk be a csigaházba,
másszunk fel a szivárványra,
üljünk fel a sün hátára!
A pillangófogás titkos receptje
Meglátod és tetszik, amit látsz.
Futsz utána, hogy vele játssz.
Látod, de nem éred utol sohasem.
Futhatsz már ezután a tereken.
Egy kis humor nem árthat
Bújhatsz jobbra, bújhatsz balra,
de én úgyis megyek mindig arra.
rétegeimben hasadó magtudatom
részeg észben oxidáló galvánelem.
A tejútnak nincs vége,
mondja a csillagász,
de mit szól ehhez...
sakk-matt az életem
fekete-fehérre lépek
a bábummal
Csak szavakkal játszom,
gondolatok láncon,
jövőm markolászom,
szabadság pórázon
Nagy terem, szürkeség, kattan a kapcsoló, felragyog a fény,
előttem sima, csillogó pálya, talaja szép, kék, de nagyon kemény.
Mint egy kék folyam, a hossza elbűvöl, s jön az újabb csoda,
ott a pálya végén föltámad a sok fehér, karcsú baba.
Kicsi hajó papírból készül.
Belé kerül egy pálcikaember.
Te vagy a tengerész, és ő a hajód.
Neve legyen Tündér.
E képet nézve
Letűnt korok emléke jutott az eszembe,
Tündérek, koboldok, sellők, óriások,
Szirének, nádi manók és hableányok.
Bölcső. Emlő. Nyugalom.
Család. Csoda. Unalom.
Sírás-rívás. Csitítás.
Ezért a harc. A bízás.
Előttem egy fenséges doboz,
Kibontva ezer meg ezer darab.
Mely együtt egy óriási képet ad!
Sok kicsi alkotóelem rejlik benne,
Egy atom csak egy helyre megy be!