Rövid istenes versek
Kincset kaptam, mindent áthatót,
kérdőjelek nélkülit,
nem egy múlt árnyékából...
Fehér hópelyhek
Táncolva és libegve
Ereszkednek le,
Lucskos mocsok vet véget
Tiszta szép életüknek.
Őszintén megvallva, izgulok;
lesz, ami lesz, haza kell menjek.
Aki tolerál, az eltűr, talán megért,
semmi elfogadás nincs a szívében...
Én vagyok az Alfa,
Kezdete a széles földnek,
Mit az égbolt mind befalta,
S bendőjéből hegyek törtek.