Istenes versek
Hozzád versben fordulok, Uram,
mert elágazáshoz érkezett utam.
Dönteni kéne, Istenem:
mutasd meg, hogy hol van a helyem!
Te úgy vezetsz,
hogy észre sem veszem.
Jelek rengetege:
ebből áll életem.
Hangyányi létem birtoklója!
Hajszálaim számon tartója!
Hol vagy most, mikor rettegek?
Mikor nincs ki hordozná terhemet...
Bűnömet elvetted,
magadra öltötted,
pedig tudtad, hogy meglakolsz,
ha megszánsz, s hozzám lehajolsz.
Isten-alakú hiány van a lelkünkben:
betöltődik, amikor rálelünk Istenre.
Istennél nincsen lehetetlen:
ha kérek, ad Ő - bármily hihetetlen.
Dalol a szívem
édes dallamot
mert a hű Isten
szerelmet adott.
Sínen vannak érzéseim,
nincsenek többé kételyeim,
csak a hol, mikor és hogyan a kérdés,
és nem tőlem függ, hogy jön ki a lépés.
Ez a káosz itt körülöttem:
a mindenség ízéből ad kóstolót.
A Jóisten sisere hada
reggeli koncertre húzza a vonót.
Mi a boldogság mostanában?
Csiripelő gyerekhad a szobában?
És munka, amiből meg lehet élni,
s nem csak a szerencsében kell remélni?
Kiszíneztelek álmaimban,
és hagytam, hogy óriásra nőjj,
most remegést érzek lábaimban,
mert itt az ideje, hogy eljöjj.