Imák
Szürke, nyirkos, bús lepel az égbolt,
a mennyből rám rideg eső szitál,
bűnnek súlya terheli a szívem,
a lélek bennem egyre hezitál.
Az évek jönnek, az évek mennek,
s vele együtt talán a semmibe vagy
feledésbe merül a karácsony szelleme.
Borzalmas év volt!
Történelmi vérfolt!
A háború árnyékában, rettegés nyomában
halál s gyász, sírás és fohász.
köszöntő
Ma végre teljesült.
Úgy tudtalak várni,
ahogy mindig vágytam,
ahogy ábrándoztam.
Az Ég szellemei, segítsetek nekem,
A sötétségből hozzatok ki a hófehér fényekre engem,
A hófehér fényeitektől tisztuljak meg minden rossztól, ami csak belülről mar...
Szeretnék nektek mesélni egy mesét
Örök ima
Szeretnék nektek mesélni egy mesét.
Volt egyszer egy angyal,
ártatlan, csodaszép.
Négy gyertya lobban, zümmög a fény.
Ébred a szeretet. Bízz csak, ne félj!
Szívem ébred, felnéz s Rád tekint:
Mutasd! Mi a szolgálatom ma odakint?
Mi az, mit a világért én ma megtehetek?
Én e földnek ma milyen kedvesség lehetek?
(1)December 17. Ó, Sapientia!
Ó, Bölcsesség! Láttasd a vezetőkkel,
Hogy a feszes húr oly hamar elszakad,
A lazán, meg szépen nem muzsikálhat,
Ezért a célon túllőni nem szabad!
Szálljon most béke hétköznapokon patak folyásaként száguldó lelkedbe,
Az ünnep hívó szavát, a fenyő illatát s a gyertya mosolyát engedd be!
Ez az év is kőkemény volt,
bosszankodtunk már eleget,
nem kívánok semmi mást, csak
legyen a szívekben szeretet.
Fényfüzérek pislákoló fénye
árnyat vet a törékeny békére.
Gyújtsunk meg hát néhány lila gyertyát,
így várjuk az Isten egy szem Fiát.
Ima a mindennapos karácsonyért
Oh, Kedves Angyalkarácsony,
válladon sok a teher,
tőled kíván szebb életet
sok ezer szegény ember.