Imák
Istenem, hogy holnap mi lesz,
csak te tudhatod, ha sejteni nem is engeded.
Kérlek, adj erőt, hogy életem célját
Betölthessem, és felvállalt feladatomat
Végigvigyem.
Kérlek, erősítsd hitemet, hogy az élő hit,
Bennem bölcsesség adománya legyen.
Kiment a pusztába a Lélek,
Nem tudott olyan messze menni,
Hogy vétkei ne kísérték volna útját,
Kiment a pusztába a Lélek,
De csak magányra talált
Ha a lelkemben csend honol,
meghallom a Te hangodat.
Ha a harc zaja váltja fel,
várom a tanácsodat.
Egész nap várom, miként fogok
csillagfényes éjszakákon
színed előtt letérdelni, Uram,
számba venni aznapi jó vagy rossz utam.
Vasárnap, 2020 pünkösd havának 17. napja
Templomnyitás
Be nem, de elzárt Tőled a kórság,
Ezek a hetek lelkemet megzavarták.
Vég nélkülivé vált a valóság,
A napok sora hófúvássá.
Hadd menjek feléd, Uram!
Fájdalmas és könnyes napokon
Legyen áldva az én utam,
Hogy hála legyen a szűk utcákon...
Bűntől sebzett lelkek,
Kik Isten előtt éltek,
De mennyek kapujában,
Urunknak udvarába
Köszönöm a virágot, a teremtett világot,
A kismadáréneket, zümmögő kis méheket...
Isten, segíts meg
Úgy érzem, eltévelyedtem hitemben.
Isten, kérlek bocsáss meg.
Úgy érzem, talán igaz.
Hibát hibára követtem.
Méhünkben bujkáló, életet ontó, csodás mag,
Mikor bontod rügyed? Mikor fakasztod virágodat?
Mikor táplálod gyönyörű magzatodat?
Miért váratod oly soká az anyaságra vágyókat?
Kiterítem lelkem. Íme, itt feszül.
Szólítalak, Uram, s hallak legbelül.
Sokszor megbotlok én rögös utamon,
Felemelsz, leporolsz, mert vagy támaszom.
A hit törékeny ajándék,
és elveszítheted,
a megbocsájtás sem játék,
bár néha úgy teszel.