Imák
a szeretet fénye
Egy aprócska csillag
hunyorgott az égen,
halványuló fénye
pislákolt szerényen.
Ne légy oly néma, Istenem,
mint amilyen holt én vagyok.
Lásd, egy sírban élek,
ha nincsen lélek,
mely sírkövemen felragyog.
Soha ne engedd el a kezét!
Emeljen fel az Úr a nehéz napokban,
fogd meg a kezét.
Áldott légy, te áldott lény, ki életembe léptél,
Áldott legyen a fény, melyet lángra gyújt az éjfél.
Áldott legyen minden szó, mi elhagyja a számat,
Áldott lesz a lélek, kit a sors majd nekem szánhat.
Adj még időt, hogy együtt legyünk,
Hogy minden szép emléket felidézzünk.
Avagy köszönet
Balatonfüredi Anna bálon szólt a muzsika,
De az én szívem gyógyulni ment el most oda,
Álmodó lelkem játéka ideküldte ifjúkoromat,
Mutatta, milyen, ha első bálozó fogná karomat.
Mennyek királya, nézz le a földre,
Jöjj el hozzánk, lakj a szívünkben,
Foglald el helyed mélyen a lelkünkben,
Gyújts világot e sötét nemzetre!
...körbevett az alvilág!
Néha elengedni a legkönnyebb!
Hiába is fájdalmas...
Megkönnyebbülni, miután összetörtek,
De megmaradni hálásnak!
Hozd el, Isten, azt a napot,
Hol dicsőséges királyságod
Ismét felemelkedik!
Hozd el, Isten, azt a napot,
Mely szívekben gonoszságot
Örökre feledésbe taszít!
Legyen az első imád a dallam,
Ami megérint, de csak halkan.
Lágyan ünneplőbe
öltöztetem lelkem,
nem megy veszendőbe,
megállok egy percre.
Eléd teszem terheimet,
Bocsásd meg a rút múltamat!
Fogadd hittel, szeretettel
Ajánlott áldozatomat!
Ima
Nem telik el úgy nap,
hogy
ne imádnám az Urat!
Hogy ne mondanék hozzá
este
imát - hálát, hogy
egész nap óvta családom,
én így kérem, ránk vigyázzon!
Az én imám Szűz Máriához
Megszakadni készül a szíved,
Elhagyatottan, nehezen ver,
Nyomja a sok gond és fájdalom,
Már nincsen, aki vigyázzon rád,
Még aki szeretett, az sincs véled.
Kicsi ima - suttogva teliholdra...
Nem szűntem meg bízni -
sorsunkban ott van a lehet,
az elején megírt szavakra
mi teszünk ékezetet...