Imák
Händel
prófécia
Uram a tollam ólomnehézzé lett
Ujjaim között már alig tarthatom.
Csendes szobámban Messiást hallgatom
S tételei közt megvillant a végzet.
Könnyes szemmel eléd térdelek,
köszönve tenéked, Istenem,
hogy meghallgattad a kérésem.
és kérése
Fájdalom éled a testben, fészke is él a fejemben.
Görnyed a gyenge derék - ágyba visz, állni nehéz.
Ha nem szólnék rólad, Istenem,
mivé is lennék én?
Ki lenne helyetted az, aki
álmomat őrizné?
Békét adj Istenem
Adj békét énnekem
Adj békét annak is
Ki meg nem érdemli
Mégis
Mert a lelkek esendők
Szívek sok sebtől vérzők...
mert
Mert mindig mellettem vagy
Mert hűséges vagy
Mert néha nem vagy mellettem
Mert néha hűtlen vagy
Azért én szeretlek.
Drága Uram, Istenem,
Kerestelek szüntelen,
Adj hitet nekünk, amíg tart az életünk.
Ebben a világban ott az igazi hely, ahol a
lelkem nyugodtságra lel.
Újra itt ért egy kora reggel
az erkélyen állva, Füreden.
Már veres kint a láthatár,
a tó csillogó, szürkés opál,
és a sima tükörszegleten
a lámpák sora még körben áll.
Gyámolíts engem életem során,
ne járjak rosszindulat nyomán.
Ne bíráskodjak emberek felett,
segítsek mindaddig, míg lehet.
Táncra hívsz, én azt sem tudom, hol vagyok
Örvénylő fény és meleg vesz körül
Te pedig ott vagy mindenhol
És érzem, ahogy nevetsz
Hallom a mosolyod
És mást sem látok
Csak hogy szeretsz
Szeretsz...
Ó, Uram, ki annyi jót adtál.
Te, ki értünk keresztfán haltál.
Ó, Uram, tégy csodát!
Adj a földre békét s mielőbbi gyógyulást.
Tudjuk rég, létezik a nagy titok,
sokan mégis kétkedve fogadjuk.
A kérdéssel most hozzád fordulok:
Urunk! Bűn, ha hinni nem akarjuk?
Szavak szállnak az estbe,
Körülölel az ég színe.
A nap lenyugvó tekintete,
Csillagfénynek hű szerelme.
Add, Uram, hogy addig éljek,
ameddig méltó vagyok rá.
Ameddig szívem dobbanása
nem halkul el egymagában.