Imák
Kérlek, Uram!
Adj nekem lelki békességet,
elviselni olyan helyzeteket,
amiken változtatni nem tudok.
Vágyaim tüzes vágtája helyett
kérlek, adj nekem mozdulatlanságot,
s én félelmem keserű kelyhei helyett
választom inkább a szomjúságot.
Ideértem.
Idáig izgatott
istentelen.
Innentől várhatok
Mint egy völgyben vándorolva,
Telnek a napok, és nem tudom, hogyan
Jutok én majd ezen túl,
Az erőm sokszor kevés ehhez, kell már a kiút.
Add meg Uram, amit kérek!
Nem csodákat, nem meséket,
csak annyit tégy, `mire kérlek...
Kőtáblára karcolt szó,
Életekben visszhangzó,
Isteni szent szózat
Világot felforgat.
Adj, Uram, sok-sok szeretetet,
Hogy szeretni tudjam az embereket!
Adj, Uram, ezernyi víg nevetést,
Hogy hálás legyen feléd az ölelés!
Virágos a reggel és est,
Ilyen szépet csak Isten fest.
Tele szíve minden jóval:
Arany, ezüst, bíbor szóval...
Imával telt minden sóhaj!
De jó lenne elengedni mindent,
Csendességre lelni itt bent.
De jó lenne végre szabadnak lenni,
Könnyű szívemmel táncra perdülni.
Lábad előtt térdelek, Uram!
Nézz le rám a csendben,
Hangod suttogjon fülemben,
Szent kezeddel ölelj át!
Esteledik a szívemben, Istenem!
A kis kápolnában,
mit Te építettél bennem.
Anyám méhében, varázsban,
lelket lobbantó parázsban.
Kérlek, adj erőt az újhoz,
Kérlek, adj erőt a jóhoz,
Kérlek, adj erőt a változáshoz,
Kérlek, adj erőt az élethez.
Elfáradt szilaj,
Jég vert jegenye,
Fenyvesek illata,
Álmok erdeje.
Szomjas vándor vágyja úgy a kútvizet,
mint én, Atyám, megváltó kegyelmedet.