Versek az időről

Joó Gergely

Az örökkévalóság

Egy hitehagyott ember őszinte vallomása értő füleknek

A véres égbolt percek alatt szénné válik,
fekete teste fényes csillagokká hámlik,
kibújik több százezer kis fény nemzedéke,
tisztává válik világunk nagy messzesége.

Tovább...

Burics Attila

Egy könnycsepp

Egy könnycsepp indult hosszú vándorútra,
Magába zárta bánatát s a múltat.
Csillogó fényözön nem kíséri már,
Csak az emlékekben él némán tovább.

Tovább...

Hurda Martin

Csillagom

Megálmodtam a napot,
Az égen a csillagot,
Ami felvillant fényesen,
Mikor elillant életem.

Tovább...

21

Pődör György

Drága kövek

A kristályok lassan, de egyre nőnek,
nagy jelzése ez a múló időnek.
Szigorú rácsok közt őrzik titkukat,
elme csak sejt, de hiába is kutat.

Tovább...

Paluska Jánosné

Életrege

Én tudtalak téged úgy szeretni,
hogy leomoljanak a kőfalak,
mindenséget imáimba venni,
hogy egyedül csak téged lássalak.

Tovább...

4141

Botos Ildikó Lydy

Múlt-csuszamlás

Vonagló szavaid, mint börtönbe zárt szózat.
Csizmád talpán nehéz a sár,
(bár tudod, megélni újra képtelenség volna
az unott képekbe révült mostohát).

Tovább...

2134

Horvát Jánosné

Az idő rabságában

Szépkorúak magányában
az óra játszik szerepet,
felhalmozva az asztalra
elosztva a gyógyszerek.

Tovább...

Nagy Emőke (Mamamaci)

Egy gobelinhez

Unalmat oldó, élettelen darab volt,
előrerajzolt életkép, megadott színekkel,
bár halvány színei még titkokat rejtettek,
mégis kedves látvány léleknek-szemnek.

Tovább...

Pfluger Ferenc

Úttalan út

Romba dőlt jövőt ápolgatok,
szívbe halt álmokat dédelgetek,
súgott vigasszal élt kárhozatok,
melyeket ide-oda terelgetek

Tovább...

Hegedűs Adriana

Lennék még veletek

Csak sokáig lehetnék veletek, ti esti fények,
mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek.
Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot,
átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot.

Tovább...

Oláh Szilárd

Várni tudni kell!

Hogyha már úgy érzed, hogy nem szeret senki,
Akkor sem szabad feladni.
Mert biztos lesz valaki, aki szeretni fog,
Csak meg kell találnotok egymást.

Tovább...

612

Géczi Lajos

Mert boldog én sose voltam...

Magányosság ül bágyadt, véres szívemen,
S összetettem két öreg, beteg kezemet.
Imádkozni kezdtem, és valami rettenetes
Szállta meg fejemet.

Tovább...

74

Dezső Virág

Talán körforgás...

Kupacba hordjuk az ősz
Ezer árnyalatú barna világát.
Elszárad ágakat, gallyakat
Égetünk a nyár oltárán.

Tovább...

Patkós Laura

láncreakció

kettőt így mozdított a magnéziumszalagon
a hajlított törik is
ha meleg
izzik
ahogyan mi is
mint a nap...

Tovább...

Ölveti József

Következmény

Halk zene hullámzik át a kerten,
lelkem muzsikál,
ha dúdolva is, fáradt már testem,
sajgó lábon áll.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ