Vicces mesék
korhatáros melodráma, hatos került karikába
Kerek erdő közepében,
félig földben, félig égben,
a vén tölgyfa kérge alatt
rókacsalád élt szerényen.
És pont, ahogy azt reméltem:
jó néhány év hopp, elszaladt.
verses mese, humor morzsák, igazabb, mint a valóság
Nem is egyszer, nem is kétszer...
elég hozzá, pont elégszer...
Egy nap majd felmegyek a mennyekbe,
bekopogtatok - Uram, engedj be!
Soká tartott, hazatértem végre,
muszáj születnem majd új életre?
Felállított háromlábon
függ a bogrács vékony láncon.
Öreg férfi ma a szakács,
így halászlé a fő fogás.
Egy gyerekecske kicsi
kecske vidáman öklelőzve
ugrándozott mekegve.
Incselkedve megtépkedte
apja szakállát irigykedve.
Unalmában a pelikánnal
a kocsmában beborozott,
mert vesetájon már porzott.
Feldühítve az öreg borzot,
aki épp toborzott. Egy útra,
a vasútra, nagy fára mászásra.
Egy fura ormányos, ki sosem
volt kormányos, hullámokat nézve
kisétált a stégre. Színes foltokat
látott a távolban, emberek
siklottak a szélben boldogan.
Rotyog a lencseleves újév hajnalon,
míg kutyulom, kavarom, ezt hajtogatom...
"A lényeg lényegében lényegtelen."
Mondta Béka Bandinak a lény.
Megörült az egész család,
Apa hozott vásárfiát!
Elmesélte nagy kalandját,
A majmok mint megtréfálták.
Messzi földön, idegenben,
Falu szélén élt egy ember,
Volt neki egy kicsi háza,
Felesége s fiacskája.
Tom, a macska élte volna
Boldog macskaéletét,
Ám Jerry ezt sosem hagyta.
Piszkálgatta őkelmét.
Az őrangyalodat megtépázta az élet,
bár nehéz így elképzelni ezt a képet.
Egy félszárnyú angyal, ki megvédett téged,
hogy soha ne kelljen semmitől se félned.
Lehet, hogy nem hiszed, amit most mesélek,
lehet, hogy azt hiszed, hogy félrebeszélek.
Volt valaha egy szörny, hatalmas a szája,
attól nagyobb csak a hízott liba mája.
Mérhetetlen falánk, telhetetlen bendő,
ha orrát megfújta, megtelt hét zsebkendő.
Jöhet bármilyen nedű,
A válasz hidegvérű:
Ne érintse ajkam más,
Jellegem a vízivás.