Vicces versek állatokról
Van egy kék tó a fák alatt,
Melynek partján sok hülyeség rám ragadt.
Horgászni? Én? Soha!
Egy pancser vagyok, vagy a hal ostoba?
- Mi a fene mászik itten?
Ilyen állat talán nincsen.
Úgy néz ki, mint egy űrlakó,
a kinézete rendhagyó!
Hajdanában, mikor még mesemondó sem regélt,
mikor ember s állat békességben éldegélt,
mikor ármány híján szeretetben teltek a napok,
s nem nézte azt senki: kitől mikor és mit kapok?
Barangolásra adta fejét,
közben törte lábát-kezét
a légy, s felment a netre,
onnan meg a mennyezetre.
Lefordultam a párnámról,
mert bizserget egy lábas toll.
Nemrég a kertben kapirgált,
rajtam kegyetlen bosszút állt.
A csodajövevények...
Magas fa alatt
egy összekalapált faház roskad.
Egy bogár a fejébe vette
a lapátot, s levédette
marketing céljából.
Azóta is téblábol.
Elsőként Assisi Szent Ferenc,
később meg Konrad Lorenz
beszélt az állatok nyelvén,
embereket etológiára nevelvén,
s a minap az állatbarátok táborát
öregbítette egy "barát",
a szomszéd elhagyván az árnyékszéket,
kénytelen volt behúzni a féket...
Kiskutyánk minden reggel
túl frissen ébred,
sétára van kedve,
indulna sietve.
szedi apró lábait, ahogy csak bírja
ha esti pihenőhöz a párja hívja...
Rókakoma a fiával egy bokor alatt ácsorog,
Bundájukra az esővíz az ágakról rácsorog.
Látogatóba készülnek a közeli tanyára.
Pár aprójószág meginvitálására.
Megkérlek, zakóm, ne bomolj.
Mit tegyek? Megrágott a moly.
Mentem rögtön a zakómmal
bíróságra most azonnal.
Farkasszem, macskaszem végzet a javából,
Szörnyek tengerén spuri a cápáktól.
Rémes rím-kavalkád, áldozati ebéd,
Verejtékben fürdik a vézna veréb.