Humoros versek
Osztják az észt itt lenn hűvös halomba,
Agyam görcsbe rándul vadul sikoltva,
S magyarázzák, mitől fénylik a setét,
Bennem meg: két majom játssza az eszét.
Jó nagyapám Kanadában
dolgozott még fénykorában,
mint most, rákényszerítették,
nagy a család, kevés a pénz.
Tényleg az utcán hever?
...hevert az úttesten.
Elgázolta egy autó,
benne részeg újságíró.
Hogy milyen volt az életem?
Nem volt könnyű, azt hiszem,
Csak olyan kis "fapados!"
Vesszőből készült a bölcsőm,
Azt is csak úgy kaptam kölcsön.
Avagy, hogy lett leves kedvenc tyúkomból
Tyúkom, most gyűlölsz engemet.
Csibe voltál, neveltelek,
Szerettél, mert etettelek,
Tojásodért szerettelek.
Egy verskedvelő tollából szól most ez az óda,
Húzzuk meg a mezsgyét, meddig vers és mikor próza.
A költő hiszi, alkotni kell, ezért nem kár,
Ha nem a megszokott, kitaposott utakon jár.
Vezetett a Pista, átjáróhoz érve,
nem állt meg, mivel nagyot nyílalt veséje.
a nevetés
A humor gyógyít,
testet-lelket felszabadít
egy kiadós nevetés,
kacagás, kuncogás,
pukkadozás,
röhögés és vinnyogás,
rekeszizom-remegés,
bútemetés.
Zoknim, hol vagy, merre jársz ma?
Ez egy mindennapi játszma.
Csintalankodik a párja,
Mindig eltűnik szobámban.
Elengedés
Rajtad feledtem
pillantásom - szemtelen
vagyok, de látlak.
Éjszaka álmomban megcsípett egy bolha
Morgolódtam magamban nincs neki jobb dolga...
Azt kérdi a tizedes,
mért nem vagyok ezredes?
Mit képzelsz, te nagyokos,
előbb legyél százados!
Kié ez a fakó zakó?
Idegen vagy idevaló?
Ha idegen, húzzon gályát,
vigye innen sátorfáját.
Már megint megjelent ez a "törpemetró"!
Ami volt virágom, azóta csak "retró".
Nemrég tanácsoltam szomszédom kertjébe,
az áskálódását hagyja nálam félbe.