Versek a házasságról
Ó, be hányszor hallom:
"hűséget fogadtam,"
- ezt bizonyíthatom -
"de vakságot, azt nem."
Ennyi időt eltölteni együtt akárhogyan nem lehet,
ehhez feltétlenül kell kitartás, hűség s szeretet,
jól tudjátok ti ezt, és legyen ez nékünk példakép,
hogyan csinálta olyan jól az a régi nemzedék!
Szemedbe néztem,
Szemembe néztél,
Lelkedet néztem,
Lelkembe néztél,
Indult a varázs,
Ez volt a pillanat,
Így gyúlt a parázs
Felforrva, mint a Nap...
Köszönöm, hogy te vagy nekem,
akivel megoszthatom
az életem.
Minden pillanat,
amit átélünk, érzünk.
E pillanatok
halmazában létezünk.
Esküvőre
Szép ma az élet,
sok szép ígéret!
Beváltani itt az alkalom!
Bizony, így van ez, szépséges párom,
a mi szerelmünk vén agyagkorsó,
nektárral teli, szomjunkat oltó,
sosem elég, mindig megkívánom,
bár eltelt már véled majd hatvan év,
de bennünk még oly sok a tartalék,
mégis Te vagy a legszebb virágom.
Fölajzott a tollam hangtalanul, némán
rója a sorokat, mint napfény égi pályán.
A boldogság csillagát hivatott szemlélni,
amint két szerelmes szív dobbanását éli.
Kezem a kezedben,
szemem a szemedben,
eggyé olvad szerelemben,
s szívem együtt dobban a szíveddel...
Kéz a kézben
esküt téve,
indultok tovább
szorosabb
büszkeségben,
hogy felvállalva
egymással az
élet minden...
Az egyik egy patak, a másik az erdő.
Az egyik a zápor, a másik egy ernyő.
Hófehérbe öltöztettél e jeles napon,
Anyámtól a csókot homlokomra kapom.
Hímzett zsebkendőbe fojtja könnyét...
Szerepeket játszunk mi
az életünk során...
születésünk napján van
a nagy szereposztás.