Versek a házasságról
Nincs bennem láz, sem szenvedély...
...nem érzem a szerelem égő tüzét,
de érzem a Nap lenyugvó, lágy szellemét,
az aggódás szeretetét.
Drága kedvesem, szerető férjem!
Most tollamat kérem, hogy beszéljen.
Regéljen egy kicsikét a múltról!
Amit együtt kitapostunk, útról.
Te is meg öregedtél, mint én,
Ezért van szívünkben ez a sok emlék,
De örömmel, szeretettel írunk róla,
Mert megmaradt arcunk kedves mosolya,
És ez nékünk szépséges habostorta,
Kóstolgatjuk még ma is édes ízét...
Petőfi Sándor: Az én torkom álló malom (Stílusgyakorlat)
Az én uram pállott majom;
Nem látja meg üres bajom.
Árva szívem éhét veri...
Ő csak a borát vedeli.
Titokban nézlek,
S látom nyomait
Oly sok évnek,
Mit az idő
Arcodra vésett.
...ahogyan te is és én is
Mikor a sok hasáb lángra kap,
És vígan lobog a láng,
Alul a parázs is átharap
Sok ölnyi zsenge fát.
A falevelek már lehullottak
elvesznek az avar alatt
ami puha takaróként
terül szét védelemként
Életre szóló célunk válik ma
Valóra,
Mikor Isten előtt gyűrűvel pecsételjük a
Templomban.
Utolsó esténk együtt magáért beszélt
dzsungelösvények között a sötétben,
semmibe vetted a szavak jelentőségét,
ma is szabadulni akartál értelmetlen.
Ha király lennél, kedvenc költőd lennék,
de lehet, hogy csak udvari bolond...
Vágyakozás
...Már nappal is csak rólad álmodom.
Mikor a Bük tető bújni kezd a szürkületben,
Napom nyugtázva oltom villanyom,
Ágyamba merülve próbálok aludni
Ezután úgy ébredsz reggel,
hogy valaki életed része.
Talán nem is csak része,
hanem az egésze!
Abban az évben is napfényes ősz volt,
életem meghatározó eseménye zajlott
és napsugaras ragyogásban indult.
Kimondtuk társammal a boldogítót.
A gyerek eszi az izzó dobozát.
A szívem hallaná a szíved dallamát.