Versek a hazáról
Csak a tiszta beszéd a rend,
Kásás szavaké ösztönünk,
Foszlott égen az ima leng,
Rossz idő járja: most ölünk.
Rakj fészket csalogány
Rakj fészket, csalogány,
Tavasz van, nincs több magány.
Neve: Sándor, foglalkozása: költő,
katonává formálta a "szörnyű idő."
Egyszer költő volt, vers maradt az asztalon,
máskor meg keményen küzdött a frontokon.
Sós karamell, marakuja, mogyoró és eszterházy
Az élet élvezete
Hosszú túra után a vándor megpihen,
Szép kilátás cukrászdában, fenn a Sváb-hegyen.
Torták és sütemények csábítgatják a vitrin mögül,
végül mégis a fagylaltok győznek... szemtelenül.
Ősillat
Kárpát-medencébe belépve megérzem népem illatát,
Ez az illat, melyre oly sok éven át vártam reá.
Édes, mint emberi ajkaknak az akácméz,
Nyugtató, mint kisdednek az anyai lét.
Szeretetlenség uralja földünket,
egy helyeben állunk sárba süllyedve!
Mezítelen lelkek vívnak nagy csatát.
mindenki hajszolja saját maga igazát.
Feszülnek az izmok, dolgoznak a karok,
Fanyelű szerszámra simul rá a marok.
Kaszasuhintástól hull alá a búza,
A Földanya teste nem köti már gúzsba.
"Hódították ez országot
Derék, lelkes, úri szittyák"
- itt ragadtak ezer évre,
vagyonkájuk gyarapítják.
Sumerek, szkíták, szakák,
szanszkrit nyelvű magyar atyák.
Továbbadták Ők a fényük,
bennünk él az örökségük.
A táj rajzol, magát, nem én a tájat.
Alkonyban fogyó alakom elég,
s a táj is elmegy mozgó végtelennel:
születő halál minden messzeség.
Nyíregyháza
Mikor átlépem Hazámnak nektár kapuit,
Mikor elérem Tiszámnak habzó partjait.
Érzem, itthon vagyok!
Nem bánt a halálom engemet,
Csatában kaptam a hegemet.
Gyorsan tűntem el, mint a villám.
Csak sort hagytam magam után.
Vadászpilótáink légi harcban...
Magyar vadászpilóták a keleti fronton...
`41. július hó tizenkettedikén a "Ricsi" század
Harcba indult a közel felderítők oldalán... le nem marad.
A "CR-42"-s gépek ósdiak voltak ugyan... de a levegőben marad...