Versek halottak napjára

 IdőHosszKedvenc

Széles Kinga

Halandón...

Kiknek mécset gyújtunk,
Szánakozva néznek.

Tovább...

179267

Széles Kinga

Késve

Tűzrevaló vétkeimet
Elhoztam a hátamon...

Tovább...

Széles Kinga

Végezetül

Mikor idefekszem,
Kőmre fogom írni...

Tovább...

151163

Pődör György

Időtlen világ

Talán túl van, talán ideát,
honnét apám, anyám idelát:
az ígért menny, benne angyalok,
hol boldogan szólnak dallamok.

Tovább...

138124

Széles Kinga

Mosolyoddal

Mikor idejövök,
Ráírod a kőre...

Tovább...

121128

Szécsényi Barbara

Már úgy hazudok...

Miért lenne más-e nap?
Ma ugyanúgy távolokba vesztél.
Lobogó hajamban a gyászselyemszalag
feketébb a korhadó keresztnél.

Tovább...

120223

Pődör György

Elfelejtett költők sírjára

Sehol babér, csak korhadt fejfa, talán
betű és szám is volt rajta hajdanán.
Szóra nyílt száj helyett néma földrögök.
(versen a ma amúgy is csak fölröhög)

Tovább...

Pődör György

Amikor a lélek hazatér

Valami szemerkél: könnycsepp vagy eső,
a Van siratja a Voltat,
Égre néz a Lent, tekintete örök:
két évszám közt a holtad.

Tovább...

M. Laurens

KALAMÁRIS

születésem előtt elhunyt Nagyapám emlékére

Divatjamúlt kalamáris,
jelképként is oly banális,
egy hasztalan tárgy mára tán
Nagyapám íróasztalán.

Tovább...

112110

Pődör György

Tegyél gyertyát!

"Akkor aláveti magát annak,
aki neki mindent alávetett"
(1. Korintus 15: 24-28)

Tovább...

John Bordas

Elhagyott sírok...

Ki a hazától távol él,
az sírokat nem látogat.
Ilyenkor sír vagy elbeszél
hátrahagyott sírhalmokat.

Tovább...

10390

M. Laurens

GYERTYÁK VAGYUNK

Gyertyák vagyunk, kiket a teremtő gyújtott,
Csendben égve élünk e világban, mit nyújtott.
Életünk értelme őrizni a tőle kapott lángot,
Elűzni a sötét semmit, s vigyázni e világot.

Tovább...

101123

Csík Ferenc

Emlékeitek örök

Halottak napja

Itt van az ősz,
Zord, néma méltósággal.
Sírok hideg kövén
Mécsesek és krizantém virágok.

Tovább...

9882

M. Laurens

HALOTTAK SZENT NAPJÁN

Itt ülünk a semmi elhagyott szegletén,
ketten ülünk szótlanul, némán te meg én.
Te bennem hallgatsz oly mélyen eltemetve,
emlékként nézek két tiszta kék szemedbe.

Tovább...

9488

Pocsai Piroska

Árnyékok fénye

Koporsók, hamvakba hulló testek.
Emlékezünk azokra, akik elmentek.
Sírhelyek, melyek mellett állunk,
Lehajtjuk fejünk, összeér a vállunk.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom