Versek a halálról
A halál pillanatai
Halványodtak a fények, a hangok, a fájdalom.
Majd lassan megszűnt minden létezni.
Igazság szemében,
a döntés a kezében,
a temetés végére
a teremtés képében kelepcés, szép réten
véletlen felébredtem.
Romba dőlt álmok, sajnos, elvesztem.
A boldogságot én már nem lelem.
Ha meghalna édes lelkem,
örökre megfagyna testem.
Könnyessé válna szemem,
és nem hagyna élni szívem.
nézd az eget, a színét,
nézd a szememét,
semmim nincs már,
végleg felemésztett a nyughatatlan,
nem volt sem édes, sem sós az elmúlás,
megbénította a napfelkeltéket a hallgatás...
gondolatok a halálnak a halálról
számtalanszor eljátszottad már a bizalmat
de valaki mindig kinyújtja kezét és az irgalmat
tálalja fel vacsorára de itt nincsenek fogások
mert a sors vizén összevesztek a horgászok
az összetört kamrákban elhalkultak a billentyűk
kiöntik a maradék zenét hogy lásd milyen szűk
az utolsó hangsáv ami hordoz még egy dallamot
csak elfelejtették leírni mielőtt lenyelték a falatot...
Ott volt a félelmem bágyadt két szemében,
gyorsan szertefoszlott majd minden reményem,
szemgödrében a múlt - tegnap-óceánja,
sarkon túl várta az angyalok világa
Az élet rövid, ezt be kell látnunk,
egyre rövidebb minden álmunk.
S mikor nem rövidek az álmok,
olyankor vannak a rémálmok.
Baljós árnyak némán cikáznak felettem.
Elestem s könnyes szemmel meredtem.
Köröznek, mint keselyűk a dögre várva.
A mennyek kapuja előttem már zárva.
Ez már a harmadik Irén nap, hogy elmentél.
Búcsú nélkül érte szívemet a hideg tél.
Nem találtam helyemet nélküled a házban,
céltalanul bolyongtam a nagyvilágban.
A halál az úton ballagott,
köpenye szinte a földet érte.
Munkája lesz majd legott,
legalábbis ezt remélte.
Ahelyett, hogy minket
Kárhozni el nem hagynátok...
Hogy nézne ki az élet, ha fonál lenne?
Kezdetnek honnan indulna útjára?
Az apró bolyhok miért lennének benne?
És miért szakadna el egyszer utoljára?
van úgy, hogy elfeledjük a füst ízét
vagy az utolsó pillanatot,
a szeméből kicsillanó fényt,
amit ugyancsak 8 perc múlva
értesz meg, de mindent elrabol majd
a föld légkörében kavargó éj