Gyermekekkel kapcsolatos versek
Ismertem egy kis szamarat,
úgy hívták, hogy Dacsi.
Most akkor én hogy szólítsam,
Csacsi vagy Dacsi?
Mikor két kicsiny kezed
Simogatja fejem,
Jobb érzés annál nem is lehet!
Bárcsak ne aludhatnék hónapokon át,
Verné fel a szomszédokat vad hisztériád!
Kapnál a hajamba, amint kezed felé száll,
Lennél a zsarnokom, míg az otthon romban áll.
Apa megjött. Apa mérges!
"Mi ez a kupleráj!?" - kérdez.
A válasz csak a némaság,
Rémült, szomorú, csendes vád.
Meggyógyultál (legnagyobb hősömnek, kicsi Fiamnak)
Elmúlt az ősz, a tél, a tavasz,
Lezárul egy nehéz szakasz.
Küzdöttél, te fel nem adtad,
Mindenkinek megmutattad,
Hogy bár kicsi vagy még, de bátor,
Erősebb, mint a Terminátor.
Arcod fáradt
Szemednek halványul a fénye,
Igen, én vagyok, ki odalép,
Mi a baj, megkérdezem tőled úgy,
Hogy érezd, őszintén kérdezem,
Hogy érezd, most számomra csak te vagy,
Hogy érezd, fontos vagy nekem,
Bár nem vagyunk rokonok...
Szellő szárnyán érkeztél apád örömére.
Lepottyantott kicsi lány, jó anyád ölébe.
Hallod a rigódalt, vágyamnak gyermeke,
megfáradt nappalunk pihenni enged-e?
Az életutunk rögös,
Mégis csodaszép,
Amint megfoghatjuk
Csöpp gyermekünk kezét.
Látod? A Jóisten még éltet,
Hogy mutassak neked sok szépet,
Szaladni nem tudok már veled,
De ha félsz, szorítom majd kezed.
Kicsinyke kis lélek jönne már a Földre,
nem akar maradni ott fenn mindörökre.
Térdelő rajttal zöld lámpára várva,
hisz annyira kíváncsi már e lenti világra.
Kicsi Bíborka, drága baba,
Jó, hogy már itt vagy, várt az anya.
Kezében bátran boldog lehetsz,
Tudod és érzed, nagyon szeret.
Gagyogó tünemények
Rügyező szóvivői életünknek,
Szóljon ma értetek a dal,
Szívetekben fickándozzon aranyhal
Eljött már a tanév vége, örülnek a gyerekek.
Tanulással tele napok most feledőbe merülnek.
Vártatok, mint Messiásra,
Én lehettem szívetek
Legeslegszebb dobbanása.
Első szó, az első lépés,
Cirógató, becses érzés...
Játék-sikoly, még több mosoly,
Boldogabb és szebb gyermekkor!