Gyermekekkel kapcsolatos versek
Az udvaron nagy komolyan,
Mint az apja ugyanolyan,
Szorgalmasan tologálva,
Néha-néha meg-megállva
Füvet nyír az unokám.
A csend bús bája ringat.
Emléke még rám kacsingat
A vad gyermekricsajnak,
Mitől mások megriadtak.
Hűvös hajnal, jóleső nyugalom
az ablakból nézve a csendet,
cigarettám füstjével rajzolom
gondolatom, valami szépet
keresek a panelek közé bújt,
apró park fáival övezett
sablon játszótér hintái között.
Apám 16 éves koromban lelépett,
Háta mögött hagyott mindent és minket!
Anyám sírva telefonált nekem,
Annyit mondott, siess, apád itt hagyott engem!
Ahogy a fiú a lányt karolja, kezével
markolja, simítja; nekünk múltidéző szép kép
- számukra mámorító jelen: Szerelmesek!
Két karom megvéd,
két karom oltalom,
sohasem kell félned,
bújj ide, csillagom!
CSacskán csivitel a kisgyermek,
Ingadozva próbál elindulni.
Bújj-bújj fejem, kukucskálj,
két kis kezem, készülj hát!
Egyik jobbra, másik balra,
a pólódat húzd pocakra!
Úgy szeretnélek boldognak látni,
de nem vagy az, s ez fáj nekem.
Gurul a labda,
kacag a baba.
Kergeti futva,
messzire jutva.
Ha vidám mosolyában még
a pólya csücskét is látom,
s közben csak telik s múlik
a sok perc és nap.
Csillagvirágos, bársony éj,
csenddé csitulj, ha ágyba tér,
puha lepellel átöleld,
bölcsőt ringasson lágy öled.
Első leány unokámnak: Tamarának
Megérkeztél nyár derekán,
édes, kicsi királyleány,
könnycsepp hullik, az arc ragyog,
szavam nincsen, boldog vagyok.
Csillagom csillagos ruhában,
Csillagfényes éjszakában
Szunnyad ágyikójában,
Angyalok vigyázzák álmában.