Gyermekekkel kapcsolatos versek
Gyerekkoromban gyakran sírtam
akkor is, ha nem volt rá okom,
erről eddig még sosem írtam,
de mégis magamban hordozom.
Van egy kutyám, neve Fifi,
alig látszik, olyan kicsi.
Elég, Fifi, a kalandból,
nem látszol ki az avarból.
Tágra meredt szemekkel nézek,
a szülőket olcsó ajándékokkal megveszik,
holmi kirándulással a féltékeny gyerekek,
csak hogy az elvált szülők boldogan ne éljenek.
Már nem járok óvodába,
Átváltottam iskolára.
Ovis jelem másnak adom,
Vár a matek, irodalom.
Pici kis kéz, karomon egy élet,
Ó, Istenem, mondd,
Mit kezdjek én véle?
Egy gyermekről gondoskodni nem áldozat,
belső késztetés, öröm és tapasztalat.
Milyen jó volt, mikor téged nagyon vártunk,
fiú lesz-e, vagy lány - arról tanakodtunk.
Kipp-kopp
Tikk-takk
Egy csöppnyi perc
Egy tétova dallam
Szabályos ütemben
Felhangzik halkan
Töri a csendet
Ez a kis néhány...
Üres iskolában hiányzott a lárma,
Csengő csak csendben ült,
A sok vidám gyereket várta,
Pók otthona lett a poros tábla.
Tivadar, a szkarabeusz
úgy látta, hogy megjött a busz.
Éppen arra járt egy teve,
úgy gondolta, elmegy vele.
Jó hely ám az óvoda,
sok kisgyerek jár oda.
Most megnézem jobban hát
belülről az óvodát.
Az ég szép kék, az ég drága,
Szemeidnek még sincs párja!
Kökény szemed elvarázsol...
Molnár Szabolcs (soulszabolcs)
Megnézem az angyalom, adja nekem Angyalom
Titokban pördült félelemben, nyári szellő lengedez,
Szorult torka összerezzen, árnyékától fordul el,
Izzadt bőrét megtöröli, lepedőjét nehezíti,
Hóka, száradt ajka hűs vizet kristálypohárból pumpálja.
Bryan és én 2013-ban
Nem vagyok egyedül, és már magányos sem,
hisz itt alszik mellettem az én édesem.
A csendes éjben hallgatom szuszogását,
hosszasan kémlelem aranyos kis arcát.
Egy sehol nem volt gyermek
csak az álmunkban él.
Felhők szélén szótlan ülve
csak hallgat, de még kér.
A nyárutó forróságát záporok hűsítik,
s a nyomasztó tikkadtság végre felpezsdült.
Szőlőzamat illata édesen áramlik,
a kipihent iskolák csengője újra felcsendült.