Gyermekekkel kapcsolatos versek
Míg primitív hatalom-fóbia marka
Birokra kel karmával új húsba marva
Ott bölcs intelligencia gúzsba fogja
Győzelme relatív szokásának foglya
2. rész
Kétezer-tizennyolc szeptember közepén
Ragyogó nap sütött ki életünk egén,
Akkor tudtuk meg, hogy született egy Angyal
Csillogó szemekkel, hosszú, barna hajjal.
Emlékezz vissza gyerekkorodra,
mikor játszhattál minden jót barátaiddal,
akár bújócskát kívül, kinn a kertben,
vagy számháborút szépen, csendesen.
Dalocska
Volt egyszer egy ember,
Úgy hívták, hogy Vendel.
Volt három gyereke,
Péter, Sára, Emese.
Sok tervezés, sok szép ábránd,
milyen lesz, ha majd rám talál,
milyen lesz a várakozás,
milyen lesz a találkozás,
milyen lesz a gyarapodás,
milyen lesz a végállomás?
...Uram! Bocsájts meg Nekem ezért...
Bocsájts meg...
Gyermekem, vágyban születtél,
Örömünkben, hogy velünk itt lehettél!
Reszketve, hogy szél, betegség, baj
Soha el ne érhessen.
Buborékok táncot járnak az égen,
gyermeki kacaj úszik a szélben.
Volt egy naplóm,
Írni kezdtem,
Hogy mit, már el is felejtettem,
Te írjad tovább, Gyermekem!
Gyermeknapra
Drága kis babáim,
gyönyörű lánykáim!
Életem fényei,
tündöklő reményi!
Kötni a pántlikát, menni vele kézen fogva.
Ráhelyezni a szoknyát,
mosollyal sétálni a kicsivel a játszótéren.
Mondd, hova tűntél, angyali csöppség,
Karomba futó, kis tipegő?
Nem foghatom már drága kezecskéd,
Gyors suhanással száll az idő.
Fekszem az ágyon, és elmélkedem,
A múltba repültem, hogy milyen is volt az életem.