Gyermekekkel kapcsolatos versek
Mamikám, mondd meg nékem,
apa miért kisfiad néked?
Á, igen, most már értem,
hát Motyó cicám ki lesz néked?
Emlékszem még, mikor kicsi gyerek voltam,
Miképpen ugráltam, fetrengtem a hóban,
Hóangyalt csináltam, mindvégig nevettem,
Mert gyereknek lenni nagyon is szerettem.
Egy szép kislány, csak sajnos beteg.
De mégis erről ő hogy tehet?
Ártatlan, mert születésétől ilyen.
S mégis kiközösítik őt.
Hatalmas üveghegyen túl,
Hol a morcos vakond túr,
Épült az állatiskola,
Sok kis állat jár ám oda,
Piros rácsos kapu mögött,
Elbújva a fűzfák között
Művelődik nyuszi, róka,
Meg számos madárfióka...
A gyermek lelke
szív és kezdődő értelem
ösztönből gyúrva
nem boldogságból
nem szomorúan
egy rejtélyes élet
vázát koszorúzva...
Lement már a napocska,
Besüt rád a holdfény,
Jön az álommanócska,
Hoz nyugalmat, békét.
Gyakorlás vége, óra végére
labdához jut a gyermeksereg,
pályára lépve játszani kéne -
megvan, kik lesznek ellenfelek.
Bár anyám szerint jó voltam. Mások szerint pimasz.
Mosolyogva bókoltam. Mert nem volt semmi igaz.
Rágtam radírt, ceruzát. Firkáltam a falra,
S titkon szívtam csutorát, hogy ne kapjanak rajta.
Egy nap már úgy érzem.
Nem maradt semmim a világon.
Elhagyott a társam engem,
S tudtam, nem is hibáztam.
Kicsi kacsa tityeg-totyog,
Állandóan izeg-mozog.
Kacsamama nevelgeti,
Kicsi kacsa kineveti.
2019. pályázati vers
Csendes már az utca,
holdfényes a táj,
tücsök hangszert hangol,
kérlek szépen, aludj már.
Esti viharban rémült két szemed,
mint drágakő, csillag, fényt ereszt,
látom, nyugalom, csak itt eszem...
Köszönöm, hogy őrizted délutáni álmom,
Becézgető szavakért a jó Isten áldjon,
Köszönöm, hogy tanítottál minden szépre, jóra,
De most eljött a régen várt, fájó búcsúóra.