Vicces gyerekversek
A dombháti kicsi völgyben
boszorkányok éldegélnek.
Két jó boszi: Anna, Panna,
völgylakóknak jó szomszédja.
Szomszédunkban a réten,
a réten,
nagy mozgás volt a héten,
a héten.
Természetnek lágy ölén,
Árnyas erdő rejtekén,
Patak partján éldegél
Manó király, Tihamér.
Anyu igen előkelő,
a divatban ő a menő,
megcsodálják, megdicsérik,
véleményét sokan kérik.
Volt egy legény, Furcsa Ferkó.
Falunkba jött s furcsát mondott.
Hallgassátok!
Este van, este van: az... utca szunnyadóba`!
Denevért simogat a cseresznyefa lombja,
Ijedtében megindul, nekimegy a falnak,
Arcát töri rajta, szégyenében elballag.
Susognak a lombok a nyári éjszakában,
jó végre megpihenni a hűvös szobában.
Tücsökzene hallatszik a jóleső csendben,
a melegben a falevél éppen hogy rezzen.
De jó a csigának, azonnal van háza,
bár nem törekedhet változatosságra,
különleges erkély, másik forma nincsen,
típustervek szerint teremti az Isten.
Végeláthatatlan
felettem a kékség,
benne terelgeti
felhőnyáját a szél.
Szőlő, körte, zöld alma,
Tedd ide a tálamba,
Hamar beleharapok,
Egykettőre jóllakok.
Áll a bál a suliban,
a tanári dugig van.
Bemenni most nem lehet,
zsonganak a gyerekek.
Kora reggel nagy zsibongás,
kint az utcán ricsaj, zsongás.
Csodálkozol e zajon?
Nézz csak ki az ablakon!
Élt egy kedves katica,
Elveszett pár pöttye.
Azt számolta, hogy a hátán
Nem maradt már öt se.
Anya azt mondta,
lámpalázat kap,
ha sok ember előtt
kell beszélnie.