Gyerekversek állatokról
Új ház épült a szomszédban,
csili-vili tető, pajta.
Gerincén egy délceg szobor,
szélkakas pörög fenn rajta.
Tavasz van, tavasz van,
fecskék érkeznek a magasban.
Csivitelnek vidáman,
ékesszólók mindahányan.
Csiga Csilla, Csiga Csaba
indulnának vándorútra.
Messze van a szomszéd város,
és az út oly fáradságos.
Fóka koma
Sarkvidéken él a fóka,
ami nem is olyan jó móka.
A mesém még tegnap kezdődött:
A macska a tetőn időzött.
Fente a fogát pár egérre,
egyet már kiszemelt előre.
Édes, csíkos testvérkém,
Nem szeret úgy más, mint én.
Komiszkodunk, játszadozunk,
Egymással mi jól elvagyunk.
Gyapjas állat a vikunya,
nem gyenge a fizikuma,
hosszú nyaka, kecses lába,
majdnem olyan, mint a láma.
Nézzétek csak azt a legyet,
ott repül, utána megyek!
Nyitott kapun bedöngetett,
volt csengő, de nem csöngetett.
Koronája ékes
Az udvar urának
Kotkodácsolja ezt
Az a sok-sok szárnyas
Sajnos ezt ő tudja...
Lám, a teknős mit mutat?
Látja futni a nyulat.
Megfogadja: lehagyom,
hisz oly nagy a Balaton.
Dromedár Danika sírva szalad haza,
nagy az ő bánata, végtelen panasza,
hüppögve, csattogva, hisztisen azt fújja,
miért van őneki hátán csak egy púpja?
Hol volt, hol nem volt,
tó partján száz béka kuruttyolt.
Zengett tőlük az egész nádas,
mert a hangjuk szerelemtől lett lázas.
Csikóhal
Tenger mélyén a homokban
csikóhalak galoppoznak.
Csikófejük, lábuk nincsen,
farkuk S alakban ível.