Gyerekversek
Körtefán egy szép nagy körte,
Alkatát anyjától örökölte.
Imitt keskeny, amott széles,
Ha megérik, finom, édes.
De jó játék, gyerekek!
Tudom, el se hiszitek,
Fára mászni most tanulok,
No, én aztán nem lapulok!
Csiripiszli, jó édes,
Ez a kislány, de kényes,
Lisztet szitál a tálba,
Tortát készít a bálba...
Halkan kopog álommanó:
az ajtódban topogok.
Túl nehéz a hátizsákom,
sokáig nem maradok.
Tündér, édes, pici lányka,
anya s apa kis virága.
Aludj, édes, pici lélek,
hozzád mindig hazatérek.
Búcsúcsókot int a nyár.
Enyhe szellő fújdogál,
Pehelykönnyű ökörnyál
Napsugaras táncot jár.
A természet csendesen
Felhő szárnyán megpihen.
A medve kedve mindig szép napos,
csak korgó gyomra ne legyen lapos,
a medve kedve: hétfő - keddre,
szerda - csütörtök - péntekre
legyen vidám és ne bánatos!
Tavasz kamasz
bőszen játszik,
forró a nyár,
ég parázslik.
Az abc első betűje,
Gyümölcsnek öltözött.
Zöld, sárga vagy piros színben
Függ Ég és Föld között.
Bár fején nincsen korona,
Mindenki királynak mondja.
Állatvilág fejedelme,
Kafferbivalyok nagy veszte.
Mit hoztál a vásárból?
Sétapálcát fájáról!
Bocskorszíjat, ízeset,
Fenyőfára díszeket,
Régi tintásüveget,
Pap fejére süveget,
Négy szakajtó csicsókát,
Nyolc kupica itókát...
Megérett az alma,
szüreteli Panna,
ropogós és édes,
csuda jó a rétes.
Gólya Márton
s húga Veron
Afrikába
készül nagyon.