Gyerekversek
Larával
Szürke ég volt
Mifelettünk,
Fellegekbe
Akadt szemünk.
3.
A vakáció első napján
Peti hiszi: aludhat már!
Ám egy zümmögő hang
nem hagyja őt!
Felébreszti
már fél hat előtt.
Fiatalos gyermekversek 3. rész
Jégkorcsolya pályán jártam.
Jó sok csodadolgot láttam!
Aput, anyut meg se vártam!
Jégkorcsolya pályán jártam.
Lány Manóka mosolyogva
Egy dinnyéhez röppen,
Darázslányok szállnak vele,
Vidáman zümmögnek.
Nem megy sétálni a Margitszigetre,
jó nagyokat ugrik, ha nagyon sietne,
azt, hogy bőkezű, nem mondhatjuk rája,
erszénye van, de nincsen pénztárcája.
túrja az avart a rigó,
fekete ruhája rejti,
de ha fejéhez kap, kilóg,
s csemegéjét el is ejti.
Szól a harang kora reggel,
Ébredjetek vidám kedvvel!
Indul a nap kakasszóra,
Ima tanít szépre, jóra.
Néha nagy fába vágja a fogát,
Bár nem szerzett még diplomát,
Folyón mégis épít gátat,
Majd magának hozzá várat.
Persze tó is jár a várhoz,
Meg egy pár a boldogsághoz.
Fiatalos gyermekversek 2. rész
Bettike még fiatal volt,
Mikor megtanulta az olvasást.
Az óvodában mindig ő volt
A legidősebb iskolás.
Egy aprócska, zöld fürge gyík
egy kövön sütkérezett.
Nem vettem észre, ámbár
rám nagy szemet mereszthetett.
Kerek erdő élete soha nem unalmas,
ha néha mégis csend van a fák alatt,
egy rövid pihenő csupán, kiderüljön,
mindig van valami új, míg a Nap halad.
Asztalt rajzol kis Benő,
Ez itt rajta terítő...
Zördül, zizzen bronzos bokros,
koma oson, a loboncos,
szája tele - visz valamit -
elcsíptem az "inflagrantit"...
Léprigó
Igazi óriás ez fickóka,
Begye sárga, pettyezett,
Fagyöngy a kedvenc eledele,
Vigyázz, ha költ a pár,
Vehemensen védelmezik a sok fiókát.