Gyerekversek
Taraj virít feje búbján,
Ő az úr a szemétdombján.
Hajnalban mindig hallod,
Amint felkelti a napot.
A házunk most nem lakatlan,
nem búsulok egymagamban.
Parázstól izzik a katlan,
ez persze nem is szokatlan.
Napkeltétől napnyugtáig
Friss hajnal van, pirkadat,
ébredezik már a nap.
Korán reggel kakas szól:
- Kukurikú, jó napot,
ébredjetek állatok!
iszonyú már ez a nagy hőség
szólt fáradtan a kis elefánt
talán nem lenne vakmerőség
felkeresni a sarki sárkányt
Manókirály az erdőben
épített egy kemencét,
hogy a sok-sok finomság közt
megsüsse a kedvencét.
Álmosan legelész a csillagok nyája,
őrzi őket Telihold, az égbolt juhásza.
Csacska macska egerészik,
Csacska macska a földön heverészik,
Csacska macska az eget nézi,
S galambhúsról elmélkedik.
Elgurult a meggymag,
hangosan pattogott,
Vén Tölgy állta útját
hátsó udvarunkon.
Ha én labda volnék,
felhőkig pattannék,
két kis felhő között
ki-kikukucskálnék.
Kumdari kis bari,
mit lehet hallani?
Milyenek a babák?
Tudják jól a mamák.