Gyerekversek
Otthon az ablakban ülök.
- Szemtelen, vásott kis kölyök -
Előttem bácsik és nénik
Csillogó szememet nézik.
"Kicsi versek kicsiknek" verscsoport verse
Licsi-locsi, kacsa néne
eltotyogott vendégségbe.
Tityi-totyi-totty!
Felébredt a kicsi nyuszi,
ugrott is egy jó nagyot,
összeszedte bátorságát,
jó messzire elfutott.
Ahogy gyermekként láttam...
Felvirradt a hajnal, kakas kukorékol.
A felkelő Napnak vén diófa hódol.
De jó, hogy eljöttél szikrázó fényeddel!
Vidámságot hozol egyedi léteddel.
Friss patak üde csobogása
Madarak vidám csacsogása
Felkelő nap fénylő sugara
Ma téged köszönt drága anya
Mirabolán szórja szélbe szirmát,
akár perceink, éke elpereg,
láthatatlan kéz repíti a hintát,
önfeledten száll vele kisgyerek.
Egyszer régen Tördemicen
nagy vaddisznó szólt emígyen...
Rózsafa tövében alszik
a horkoló Tücsök Tóni,
de messziről észreveszi
a sétáló Pici Póni.
Egyre tanakodott az apró bárányfelhő,
Bárány ő, vagy felhő?
S mi lesz, hogyha felnő?
Talán egy bégető felhő?
Romos ház a falu szélén,
otthont ad a füstös kémény.
Tetejében fészekcsésze,
gólyamadár építménye.
Édesszájúak, figyelem!
Vércukornak nincs kegyelem,
S füleid tartsd most hegyesen,
Evezzünk édes vizeken!
Indián Joe, egy ma is délceg félvér legény,
anyja indián, apja fehér.
Annak idején nem nézték jó szemmel,
hogy indián lánynak udvarol egy fehér ember.
De Joe apja egy alaszkai kincskereső,
és Joe édesanyjának lelkében lelte meg a nagy kincset ő.
Fűszálak közt kicsi pitypang
pityereg:
Úgy szeretném bejárni a
hegyeket!