Gyerekversek
Bán-patak partján,
fűzfák árnyában
elbújtam egyszer,
s (ím`) ezt láttam:
Lágy víz hullámán
pici kis halak
futkostak fürgén
a habok alatt...
Aligánál van egy nádas,
s benne szandál, tépőzáras.
Zsákom lenne, nem bánnám.
Mi mindenre használnám!
Tennék bele gesztenyét,
sütőtököt, berkenyét
Ébred a szépség
gyönge virága
szirmokat bontva
a szívek alatt
A kenguru mókás állat,
mellső lábát lengeti,
s a hátsókkal, ahogy ugrál,
az embert megnevetteti.
Kicsi manó elindult,
hogy világot lásson,
nem tudta, hogy mi lehet
őtőle oly távol.
Hol lakik a kisbéka? Nádasban van hajléka.
Hosszú nyelve tekeredik, elnyúlik a legyekig.
Cini-cini, kisegér,
cica mellé idefér.
Férne ő, de nem merész,
odújában heverész.
Katica
Harmatos fű, csöppnyi hinta,
mosolyogva pörög rajta.
Pöttöm, pöttyös szárnya libben,
táncot lejtve hozzám reppen.
Hosszú, ködös útján elindul az este,
utat mutat neki a fénylő naplemente.
verses mese
Volt egy falu határszélen,
nem is szélen, a mezsgyében.
Nem tartozott sehová,
nem magyar volt, se román.
Ha keresnéd, se találod,
hallgasd meg, majd megcsodálod.
A legtöbb, amit adhatok,
az hat hatod.
S ez nem kevés,
mert hat hatod az egy egész.
Krumpli, tojás, liszt és zsír,
Segít mindenki, mit bír,
Hámoz, pucol vagy épp gyúr,
Konyhában anya az úr:
Adj egy tálat, piríts morzsát,
Te meg gyorsan magozz szilvát!
Örsi gólya útra kele,
hogy legyen újra eledele.
Alattunk a nyüzsgő város elcsitult,
Lámpa fényben éji csillag elfakult,
Téged hívlak, édes fiam, életem,
A szívedbe színes álmot elviszem.