Gyászversek

Márton Dominik

Utolsó lehelet

A csend, mi néma sötétség bezár,
A magány elönt, mint pusztát az ár.
Mikor ébredek, a parázs fénye csillan a falon,
De már nem hallom őt fáradt hajnalon.

Tovább...

109

Szabó Ágnes (csibe21)

Te a fényben jársz

Te a fényben jársz, mi a Föld rabjai vagyunk,
Magunk után csak emlékeket hagyunk.
Kérdések, melyekre nem kapunk választ...
A levegő elmúlás-illatot áraszt.

Tovább...

94

Bánlakyné Moravetz Edit

Mécses lángja

Osztályfőnökünk emlékére

Most is magam előtt látom
a történelemtanárom.
Fiatal volt, épphogy kezdő,
képzettsége lenyűgöző.

Tovább...

Keszei István

Nagynéném halálára

Ágyhoz szegezve, ágyra felfeszítve
hevertél mozdulatlan.
Jézus-arcú asszony! Fájdalmak anyja!
Te feltámaszthatatlan!

Tovább...

122

Tápai Gábor

Szerelem egy szakadékon keresztül

Vers az I. világháborúról

Első világháború idején élt egy német egyén.
Ez az ember beszélt az oroszok nyelvén.
Egy nap, mikor a csatatéren kémkedett,
Meglátott egy lányt és belészeretett.

Tovább...

Horváth Roland

Mancsnak

Míg mi vigadtunk s ürítettük poharunk,
Te füled hegyezve őriztél minket, drága barátunk,
Nem simíthatunk már s nem vakarhatjuk füled,
Mi nem őrizhetünk már mást, csak az emléked.

Tovább...

Kocsis Cintia

Ködös reggelek

Minden reggel ugyanaz a szürkeség.
Tükörbe nézel s eláraszt a büszkeség...

Tovább...

Budainé Kovács Dóra Zita

Nem álltam sírodnál

Nem álltam sírodnál tovább, mint kellett,
Csak addig, míg meggyújtottam a mécsest.
Kérdezték, maradjunk?
Ugyan minek?

Tovább...

68

Oláh Tamás 1922

Édesapám emlékére

Drága édesapám, sok szeretettel gondolok rád.
De tudjuk, egy új világba költöztél.
Szívünkben ott vagy örökre.
Tudjuk, neked megnyugvás.

Tovább...

65

Ferencz Orsolya

Előre

Nézek előre,
Sohase hátra.
Mosolyom elvész
Párnába mártva.

Tovább...

66

Bánki Zoltán

Isten, ha vagy!

Hol van most Isten,
Kit gyakran mondanak?
Szerintem nincsen,
Ha tettei kínt ontanak!

Tovább...

Ágoston Tibor

Egy ködös délutánon

A halottas menet

Ködös, februári, szürke délutánon
hajlott hátú ember kéreget a megállón.
A távolból feldíszített, fekete lovak
húzzák a halottas szekeret, utánuk
a menet szaporán lépeget.

Tovább...

11

Sibemon Blowal

Nagyapámhoz

Elengedni tégedet,
Átengedni kezeknek,
Hagyni téged nyugodni,
Emlékeket elmúlni

Tovább...

Fodor Zoltánné

Porszemek

Egy aprócska porszem,
jelentéktelen lélek,
mit ide-oda sodor a szél,
szárnyán száll egy ének.

Tovább...

1213

Szalai Mária Krisztina

Fel nem foghatom

Amit érzel, azt én fel nem foghatom,
De veled lenni bánatodban tudok.
Hogy folyik tovább életed ezentúl,
Mikor a tehetetlenség benned dúl,
S én csak itt állok és hallgatok veled.
Nem hagylak el, most megfognám a kezed.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom