Versek a férfiakról
Szavak nélkül értettelek,
Mosolyommal becéztelek,
Karjaimban aludhattál,
Imádtam, ha rám vigyáztál.
Valahol ma vér folyik, s szakad már a mennyezet,
Haragszanak ránk az egek, irgalmazni nem lehet.
Valaki ma mégis érzi, szeretik a kedvesek.
Díszmajmok
Megannyi, ki kipróbálna,
Legalább egy éjszakára...
De nem marad nekik más, csak a képzelet,
Ahogy vágyón nézik képemet.
Ha majd egyszer meghalok, vajon gondolni fogsz reám?
Vagy úgy megyek a pokolba, hogy rég elfelejtettél már?
átkozott gyötrelem
Szerelem, szerelem,
ebben az életben,
senki mást, csak Téged!
Szerelem, szerelem,
később úgy érezted,
Te nem erre vágytál.
I.
Várva-vártan
Végre megérkeztél.
Fénnyel csiszolt kelta-kereszt:
Fáradt tekinteted ajándékba hozta -
A mindennapi érdemrend mellkasod felett.
Mondhatnám, hogy csak most az egyszer
Bújtatni a szerelmet előled.
Elfeledni, nevetni rajta,
Hazugsággal fedni az igazat.
Szememben rejteni a fájdalmat,
Mert a pasik kemények,
És sohasem sírnak.
nyolcvanezer-hatszáznegyven perc múlva
eljöttél hozzám, mint annyiszor régen,
vártam, hogy mozdulj, hogy mondj valamit,
de némán csak álltál, mint hártya a jégen,
fejembe nem zsongtak a szavaid
Gyermekként még sokszor láttam,
ahogy a grundon sétáltam:
srácok egymással bunyóztak,
s egyet-egyet eltángáltak.
De úgy, hogy kettő lefogta,
a harmadik pedig pofozta.
Jer, Kedves, hajtsd az ölembe a fejed,
Ne félj, csak beszédem volna ismét Veled.
Sötét a világ, de Te vagy az én fényem,
Bárhány akadályt emelnek elébem.
Figyelem a hangod,
Felajánlod sakkod,
Sötétet választod,
Felöltöd álarcod.
Tűzoltók
Derék úriemberek
Jönnek és életet mentenek!
Ők a széllel szembemennek,
Mindenre bátorsággal felelnek!
Magával sodró a tavasz illata...
A tavaszról, a szerelemről TANQ csokorban írt a szerzőpáros.
Ágyamban dúlás volt!
Hold erősíti szenvedélyt!
Reggel tavasz virrad!
Álom volt, de most már való!
Hölgyek, lányok, vigyázzatok!
Az ifjú lányka oly üde, illatos,
Szép szavak számára kábító dallamok,
A Széptevőnek ez kell
Csupán, és semmi más,
S ha megkapja szűzies kincsét,
Már indul is tovább, és vissza se néz.
Aki éjjel legény, annak kemény lesz az ébredés
Éjjel buli volt, pörgettünk párat,
Leszaladt pár pohár, az alvás még várhat.
Ne kérdezd, mi volt ez, mit is ünnepeltünk,
Mint dermedt molylepkék, csak a fényre mentünk.