Fabulák
Nagyvilág egy kerek fánkban,
kerek fánk a nagyvilágban,
lyukasan vagy csurig töltve...
Egyszer régen, mikor buszon utaztam,
Félkarú Jim volt arra a pilóta.
Jim egy nagyon fura fazon volt,
És mellé mindig vad történeteket is szórt.
A világ egyik távoli végén építettek egy templomot,
melyben az egyik terem falain elhelyeztek több ezer tükördarabot.
Bárki betette a lábát, azt hitte, valami hétpróba,
vagy mintha belenézett volna egy hatalmas kaleidoszkópba.
Volt egyszer egy kis ceruza,
iskolában sokat járt,
gazdájának akarattal
nem okozott soha kárt.
Elmúlt Vízkereszt, az ünnepeknek vége,
de a nagy Szeretet itt maradt cserébe.
Téli álmából felébredt a medve,
Rögtön el is ment alvástól a kedve.
Kint a karácsony friss rügyet fakaszt,
Rájött, ez még nem igazi tavasz.
"A csermely halkan zúgott,
hol útja völgyre nyílt,
hűs mélyén pisztráng úszott,
úgy surrant, mint a nyíl."
Volt egy kutyám, mely számomra kedves,
emlékére írtam e verset.
Morcos volt a becses neve,
összevissza állt a szőre.
Szajkó tanyázott egy ágon
egy unalmas délutánon.
Éppen azzal szórakozott,
hogy egy varjút utánozott.
Várd a karácsonyt,
ünnepe éljen,
gyermeki álmod
lopva figyel!
Élt nálunk egy cica,
olyan igazi, mohó fajta.
Ki a halat úgy imádta,
a vizet meg utálta.
Ezer fürge pókláb
Alá való polkát
Játszik a pókzenekar,
Megpihenni sem akar.
Csak bámult a pókláp,
Hogy pattog sok pókláb.
Mikor a pénzt megkerestem,
Közös ládikánkba tettem.
Tovább nem érdekelt soha,
Feledkeztem hamar róla.
Mókusok az odúban
mogyorót törnek vígan,
de néha azért ki-kinéznek,
vége-e már a télnek.
Nem kapott tejet eleget,
Fogott magának egeret
Cilike a ház macskája,
Szájában a farkincája.