Esküvői versek
Ne hidd, ne, hogy ez nem lesz nehéz!
Csak fogd a kezem, el ne engedd,
s ha így járunk poklot meg mennyet,
szívünk majd a végtelenbe lép.
Mindössze négy betű,
de két életet jelent.
Benne remény, vágy, titok
és az igaz szerelem.
Az élet hosszú, rögös útján egykor külön jártunk,
Még nem ismertük egymást, nem tudtuk, hogy kire vágyunk.
De hosszú utunk minket végül egymáshoz vezetett,
S kézen fogva mentünk tovább, amerre csak lehetett.
Mosolya halovány,
Boldogsága még csupán talány.
Hófehér ruhája, csokornyi
Fehér liliomja karján,
Egy érett nő vágya,
Melyet elfojtott sóvárogva,
Nem tehetett róla háborúban kamaszodva.
Összegyűlt ma a család apraja, nagyja,
Ma van Kriszti és Gergő nagy napja.
Néhány jókívánságot mondanék én néktek,
Amit meghallgathatnak az itt ülő vendégek.
Lajos unokámnak
megjött már az esze,
megkérte a párját,
örökké szeresse.
Két lélek találkozott, két szív forrt össze.
Két szó, mint kapocs, elég egy életre.
Nagy alkalom az életújrakezdés,
ahol már nem gyors, türelmetlen vágyak
kereszttüzében érlelődnek tetté
akaratok, és nem taszigálnak
könnyű pilleként jobbra-balra minket,
mert merevebbek jóval a gerincek,
mint amikor még fiatal a hajtás,
s mérték híján hibázik a tartás.
Egy szempillantás,
Két szívdobbanás,
Veled az élet
Eggyé lett.
Házassági eskü (házasság hete alkalmából)
Életünk nagy napja elérkezett,
Isten házában házasságunk áldott lett,
Boldogító igent örömmel kimondtuk,
Szívünket szorosan összelakatoltuk
Esküvőre szól a harang,
Két szív egymásra találását megünnepelni,
Két szó, két szív, egy szerelem...
Megfogadom e jeles napon,
Teljes lényemet neked adom!
Most már tiéd a legjobb részem,
két darabból lesz egy egészen.
Esküdj egy életre,
csodákra fényekre,
lobban a szerelem,
s hozza a felelet,
lángjával elvakít,
szeretni így tanít!