Versek az emlékezésről
A sors
Fut az út a lábunk alatt,
s fejünk felett rohan az idő,
ez a sors.
Az út két oldalán megmarad minden,
csak mi távozunk,
de mindig lesz, amit itt hagyunk.
Ébren vagy, látom, de volt egy látomásom,
idő telik, búcsúzom, szia, ifjúságom!
Mindannyiunk szívét valami nyomja,
igen, ott van a szó, mi lehetett volna.
Balatoni szabadstrandon,
árkon innen, s a túloldalon,
sivatagban, vadnyugaton
zakatol a kisvonatom.
Levelem hozzád íródott
A mennyországba
Apró kicsi könnymorzsákba`.
II. Erzsébet királynő halálára
Zúgjatok, harangok, hírül így vigyétek,
visszaadta lelkét II. Erzsébet
Mindenhatójának! Ó, mekkora bánat
ez az őt szerető alattvalóinak!
Kilencven éves lettem én,
túl az életem nehezén
újból gyermek.
Egyszer egy napon édesanyám megkérdezte tőlem,
mi a boldogság, fiam? Fejtsd ki nekem bőven.
De, édesanyám, nem tudhatom, feleltem halkan.
Pedig a boldogság ott van minden pillanatban.
Nem beszélünk mi rég, de van, hogy látlak.
Ilyenkor a lelkemben az érzések a messzibe is
vágynak.
Emlékszem jól arra a délutánra,
Egy szál rózsával kezemben vártalak.
Nyüzsgött a nép, ezernyi árnyalak,
Mérő szemek néztek egyenruhámra.
Amikor megláttam az új világot,
tavasszal reám a Nap sütött,
anyám szenvedett és megáldott
kínjában, ahogy velem küszködött.
Nem mondhatom, ég Veled,
Mert nem élhetek Nélküled.
De nem élhetek én Veled,
Pedig ketten vagyunk az ég felett.
"Elváltunk. Mondd, nem hiányzom neked?
Amikor lelkeink egymáshoz értek,
A meghitt percek, az ölelések
Eltűntek. Mondd, nem hiányzik neked?"
Nagyanyám, mikor gyerekkoromban sütit sütött,
abból kóstolót vinni egy rokonunkhoz engem küldött.
Ámulattal néztem az öreg, kicsi parasztházat,
úgy éreztem, ennél szebbet soha senki nem láthat.
magamra hagytam a tréfát
a fél-sötét mosolyok elérnek
csak dobhártyám érzi panaszát
de a hangokról aligha beszélek
- a holtak sem értik a tréfát
ölelgetnek csókos tavaszvirágok
a velő virágzik nyisd fel koponyád
csak a lélek vágyvonala szivárog...
Hajnalodik. Negyed öt.
Kavargó érzésekből,
fülledt emlékekből
a csend bokrétát köt.