Versek az életről
Sétálok mező pusztaságán,
Hó fedi léptemet,
Nagyobb a hó, mint gondoltam,
Belepi majdnem térdemet.
A ház előtt állva,
Valakire várva
Egyedül áll ma
Az árva leányka.
Remeg fonnyadt kezem, mikor írok arról,
mily fájdalom gyöngyözik le az ablakról.
Én látok repedt sarkokat és kezeket,
munkába igyekvő, fáradt embereket.
Valóság fénysugara az illúziók erdejében
"Illúziók erdejének sűrűjében,
növények, sötétség, képzeletek gyűrűjében,
képzeletek rabul ejtenek,
s bennem hamis téveszméket keltenek.
A hideg templom
falai között,
hova gyermekként
szíved költözött...
Az életben változást
hoz minden pillanat
hol ilyent hol olyant
villant fel csábosan
benned és körülötted
veled és melletted folyik
életed partját mossa
elbújik mögéd hirtelen...
Annyi mindenfélét hoztam!
Szép is volt, jó is volt.
Volt, hogy álltam reflektorban,
jó is volt, rossz is volt,
volt ölelés, volt szerelem,
szép is volt, csúf is volt,
volt, aki bolondnak nézett,
hazug volt! De jó volt!
Hubertusz vagy Jäger, mind egyre megy nálam!
Mindig tántorogtam, mikor szarvast láttam...
Kisfiamnak
Hidd el, kincsem,
Minden álmod valóra válhat,
Csak legyen benned
Bátorság, kitartás, alázat...
Az ember hiába akar jó
lenni, a kisördöggel szembe-
szállni.
Amikor kételyek fogannak
a fejben, előjön a kisördöge.
Szívekben a szeretet.
Testben az érzés.
Szívekben a békesség,
pillanat s egy lépés!
A tegnap elmúlt, a holnap a cél,
de közben figyelj, hogy a mában is élj...