Versek az életről

Bóbis József

Vállalom

Olykor nagyon nehéz az út, amin jársz.
Csak a remény örök.
Miközben egy újabb csodára vársz.

Tovább...

Flórián Róbert Szabolcs

Göncöl-hatás

Sok-sok por és kevés méz,
édes öcsém, hova mész?

Tovább...

Marković Radmila

Szürkeség

Szürkén csatázik
ég, föld és ember...

Tovább...

2526

Kling József

Hazaút baja

A tömegben állok egyedül,
Miért érzem magam elveszettül,
Emberek közt vagyok,
Mégis idegen vagyok.

Tovább...

Vörös Judit

Gondokba merülten

Nem hathat rám külvilág hatalma,
Szép szavak mögé édesült mosoly,
Érzések szállnak, hagynak magamra,
Keringőznek, mint fakó füstgomoly.

Tovább...

Takács László (Talpo)

Élet

Harcot feladni kellene most már.
Kit érdekel, mit gondol a világ.

Tovább...

Benjamin Rain

Szeretet

Együtt a bánatban,
Örömben, harcban,
Minden pillanatban,
Összes gondolatomban.

Tovább...

Lénárth Mária

Fényed

Csillogtatnád még egy kicsit,
hiszen olyan kevés volt benne a fény.
Azt hiszed, az idő elszaladt, és nincs is már remény,
hogy megmutasd magadat.

Tovább...

43

Ilies Renáta

Sors

Nézd, mennyi virág a réten!
Van közöttük némi dudva.
Te hátrakötött kézzel élsz,
s én is folyton megalkudva.

Tovább...

1411

Borza Zoltán

Végtelen utakon

Úton s az út szélén
kísérnek az emlékek és a gondolatok.

Tovább...

64

Veréb István

Ne bánd...

Azt mondják:
Jobb, ha magányos vagy életed végéig,
Minthogy rossz emberek társaságában legyél egy napig.

Tovább...

Sárközi Bence

Isteni levél

Ott voltam már akkor, mikor még nem is éltél,
Ott voltam már akkor is, mikor megszülettél,
Gondoltam rád, formáltalak, anyaméhben gondoztalak,
Sorsot írtam számodra, hogy a romokból felépüljenek a falak.

Tovább...

Virginás András

Ártatlan mosoly

Tömeg vagyok a térnek közepén,
mindenki tudja, te vagy itt velem,
egytől egyig lóg bűnnek kötelén,
kereszt-hordozni nincsen emberem.

Tovább...

Murzsa András Dr.

A hegyek visszanéznek

Mikor ott álltunk fent a Hargitán
Lelkünkben boldog érzéssel telve,
Ott az Isten igéje szólt hozzánk -
Megnyílott, tárult az ember lelke.

Tovább...

Éberling József

Ismeretlen ismerős

Mindig a végtelenből jöttél,
Persze mindig kis időre meglepetésként.
Ha kértem, meghallgattál,
Majd mint múló álomkép, továbbálltál.

Tovább...

1412
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ