Versek a csalódásról
A legkeményebb anyag a világon: a csordultig teli, megkövült szív.
A legtörékenyebb: az üres, mi megfagyott.
Állandóan csak rád gondolok!
Ha nem látlak, tombolok!
Hogy felejtsem el azokat a szemeket?
Ami örökre eltemetett!
Kővé vált bennem a szívverés,
mint grádicssoron, ha jégre lép,
a csend hallatszik csak ajkaidon,
hogy kellene mégis kimondani rég...
Szösszenet
Szép, új világ, sokat tettél,
hej, de sokat is elvettél!
Kell egy nagy csalódás,
egy olyan óriás,
mi túlnő az emberen.
Nagyobb, mint a félelem.
Mélyebb, mint a szerelem.
Készülődnénk a farsangra,
télüldöző mulatságra,
egy éve hordjuk álarcunkat,
mit vennénk fel ez alkalomra.
Egyszer úgyis véget ér
A kín, mit életnek csúfolnak,
Úgy érzem, nincs már sok remény,
Szavam, akár egy csók a halottnak,
Mit sem ér.
Ármány és egó
Hárman ültünk a mérleghintán,
a lét libegőjén lehullott egyikünk...
Egy csillagfényes, gyönyörű, langyos nyári este
Fiú a lányt az ablakrésen keresztül leste.
Figyelte, mint vonaglik a lengén fedett teste,
Másra nemigen figyelt, így hát ez lett a veszte.
Egy év gondolkodás
Elmúlt egy év, kinyílt a szemem.
Sokáig tartott, most már értem.
Idő kellett, míg felfogtam,
Ezután pedig elfogadtam.
Ne kényszeríts olyanra, mit nem akarok.
Ne bizonyítsd be, hogy a hibás én vagyok.
Az esélyed ellőtted, és most csak várok -
Várok arra, hogy mondj valamit, s hallgatok,
Hallgatlak, hallgatnálak, de csak bámulok.
Kinek használt hogy gondolatban
a tört poharat megsirattam
gyufát körmömre hagytam égni
mintha az is akarna élni
ellobbant lángot megpróbáltam
felszítani az éjszakában...
Mi csak adaléka voltunk egy levesnek,
talán még időben minket beletettek.
Nem érezte ízét belefőzött szájam,
hiszen többiekkel egy leveses tálban,
néha megkavarva, időnként kimérve
lettünk fura étek nem becsült betétje.
Ez az igazság.
Majd ha csak magamba motyogok,
És ha majd nem mosolygok.
Majd ha csak ülök csendben,
És mást nem csinálok, csak remegek.
Akkor tudni fogjátok, hogy mit tettetek
Ti velem, emberek.
A ködből előtűnt a rózsafa egyik ága,
Úgy ült ott a rózsa madárkára várva.