Családdal kapcsolatos versek
Remény
Mindig előre nézz, ne sirasd a múltat.
A jövő számodra sok-sok jót tartogat.
A gyerek mondja:
Boldogság, szeretet.
A felnőtt csak szidja:
Eredj, fiam, azt se tudod, mit jelent.
Szia, egy belső örvényben talált csendes pöttyön állok -
ki mondja meg, hogy kivel, miből, mivé válok,
mire várok, kivé legyek, kiért áldozzam az örök
életet? Egy emberért mindened? Te lennél az Istened?
E zsongó világban lelkem megfáradt,
Sok volt az infó, a mentális teher,
Meggyötört egy érzés, majd feltámadt,
Kellemetlen élmény rossz emlékekkel
Már kihunyt fényekkel olvasod az esti mesét,
s a hercegnek sincs többé lova.
Mérgező, guruló dobozban utazik elém
csak muszájból, mert neki nincs hova.
Isten hozott
Isten hozott, drága, kicsi lélek.
Nagy ajándéka vagy te a Teremtőnek.
Kiválasztottad anyát, apát szülőknek.
Jól választottál, mert nagyon szeretnek téged.
Mint gyöngy egy kagylóhéjban, dédelgetett
Álom, mely anyai szeretettel átkarol,
Egy gyógyír, lelkednek iránytű, szíved fellélegez,
Érzed, őket soha el nem engedheted.
Mi lehetne fontosabb, s hogyan,
egyetlen értéknél.
Mire figyelni pontosabb, ha van,
ilyetén érzésnél.
Álmok rebbentek anno
a megfeszült húrokon,
mint éhező pillangók
a virágzó csúcsokon.
Az én fiam nyolcadikos,
kinőtte a tornatrikót.
Komoly lett a beszéde,
van már neki zsebkése.
Mikor kislány voltam, volt egy álmom:
Nekem is lesz egy kis családom!
Már akkor tudtam, éreztem,
Nekem anyának kell lennem!
Az én lányom az egy csoda,
egyedül megy a suliba.
Megold minden feladatot,
délben bekap pár falatot.
Mikor a látomásom a jövőbe kószál sokszor,
úgy gondolom hát, csodás, sok felhőtlen órát jósol,
közben érzelmesen a fohászom súgom a szélnek:
kísérjenek a szeretteim az úton, ha félek!
Anyu a legszebb volt nekem!
Arcát magam elé elképzelem.
Menyasszonyi képe itt az asztalom előtt.
Hej, rég volt már...