Családdal kapcsolatos versek
Sorstragédia
Az út futott előttem,
sorsom árnyékát követtem.
Nagyapám szipkájának árnyéka a falon
még ott lebeg...
ujjainak nyomát őrzi még
a kézzel faragott műremek
valahol, egy fémdoboz mélyén.
Abban a rebbenő árnyékban a falon
talán ott van az én otthonom.
Szüleimre emlékezve halottak napján
Ha jöttem, ha mentem, átöleltél mindig:
- maradj még, ne rohanj. - Éreztem ezt végig,
míg az életedből sugárzott a jóság.
Hogy hiányzik mindez, ha te tudnád, tudnád!
Miért kérded, miért van sötét?
Miért félted szakadt kabátod,
hogy senki sem látja meg?
"Hogy senki se látja meg?!"
"Hát miért van sötét?!" - kérdeztük együtt.
Én vagyok a szem, amely lát,
Nézem a mindennapok változását.
Én vagyok a kéz, amely vezet,
Kezemmel fogom a kezed.
De mit érek nélküled?
Én sírok most utánad, te angyal,
Mintha rózsád szirmai lehulltak volna"
Én tudom, lelkem olyan, mint a végtelen róna,
Kinek büntetés jár minden elmondott szóra.
Ha csiga lennék, bár törékeny,
de most a házamba bújnék,
ha kicsiny vakond, akkor
az áldott, fekete föld alá.
Otthon vagyok a családdal
Mikor az időjárás rossz,
Itthon tanul a palánta,
S lassan eltűnik a sok kosz.
Lujza mamámhoz
Nagyra törő álmaim még
Itt lapulnak valahol!
A puha avar ágyat vetett nekik,
Gyermekded szívem talán egy kölyökrókában zakatol.
Én a sötétség, te a fény,
Életemet beragyogó fény.
Valóságot mutató regény,
Elolvasni valós élmény.
Sétálok az utcán, ahol felnőttem én régen,
Minden bucka egy emlékkép nekem.
Az arcomon a mosoly bujkál,
Hol is lehetnék boldogabb, mint itt, te drága kis hazám?
12. rész
82.
Elutazunk messzi tájra,
Sok mindent hagytunk hátra,
Éltünk kint békében,
Szeretetben, kettecskében.
Gyermekként sokszor féltem,
éjszakánként felébredtem,
édesanyám szólongattam,
összebújtunk az ágyamban.
Schweighardtné Pataki Zsuzsanna
A kavics halkan csikordul az úton
a sétán, a csendes fák alatt,
mikor véletlenül két szempár összenéz,
és születik egy közös gondolat.
Üres pohár alján pangnak
az egykori gyereknapok.
Nem hallom már tiszta hangnak,
mi a fogaim között vacog.
Elvesztek. Vagy csak úgy vannak.