Családdal kapcsolatos versek
Szokatlan vendég egy csinos nő,
aki e helyen oly meglepő,
a szálló egyik züllött lakójához jött,
rengeteg kaját hoz, és italt tölt.
Egy parányi szív most dobogni kezdett,
ezernyi ős tebenned öltött testet.
Új vágyak, szenvedélyek, új remények
övezik körbe az aprócska lényed.
Körbevesz a szeretet,
Ápol, vigyáz - szíved ver!
Körbeölel, érzed ezt?
Valóság - nem képzelet...
Szívem szép álma immár börtönbe zárva,
édesanyám fáradtan ül a mennyországban.
Ahogy tekintetem a céltalan semmibe téved,
most hirtelen melegséget érzek.
Anyukám mesélte: mikor megszülettem,
örömkönny ragyogott nevető szemedben,
átjárta lényedet a boldogság, áhítat,
én pedig bömböltem, én, a várva várt fiad.
Ó, milyen szép, milyen csodás!
Csak állok és tátom a szám.
Kicsiny falum látképe tárul elém,
előpattan sok szép emlék.
Újra a régi helyen
Szép, gyönyörű napsütés.
A másik közeg lemond erről a helyről.
Teljesen mindegy, miért. Nem is érdekel.
A lényeg, hogy ismét itt lehetünk a gyerekekkel.
Köszönöm
Eddig féltem megnyílni előtted,
De kinyitották szemem éretted.
Lenyugodtam...
És már nem zavar a pár kiló,
Mi ingem alól kilóg!
Csak jele a békének,
Mit álmomban velem éltél meg.
Kulcs nyikordul,
ajtó csattan,
itt van végre,
megjött Apa!
Négy fal között pattog a fájdalom
Páraként csapódik le
Penészt képez a falakon
Csalódás és megrepedt életek
Félbetört emberek
Tudom én, hogy nagyon sok a munka,
pénz is kell, sőt lyukas a ház zuga -
De hát nekem ez akkor sem fontos!
Nézzétek, friss csokrot szedtem nektek
a tarka rétről! - Most segíthetek,
apukám? Nem vagyok én porcelán!
Elfújta az idő gyermekkorom,
Mint papírmasét az őszi széltolás.
Kezemben rímköteg andalog,
S gondolok rád, ahogy ringattál.
Egy senki vagyok.
Senkinek születtem.
Anyámnak gond, apámnak teher.
Nem várt gyerek.
Majd árva apa.
Anyám szerint a Sátán maga.