Családdal kapcsolatos versek
Zsibbadó csendben csorgó árnyékok
szökkennek fokonként a grádicson.
Fiterészik egy keringő bogár,
kitinje koppan, aztán tovaszáll.
Gyerekkorom ősszel várt nagy eseménye,
Szüretre készül család minden személye.
Összeül és tanácskozik, legyen kése,
Metszőolló, pálinka nap elejére!
Egyedül élni
Egy emeletes házban
Szomorú lehet,
Mikor mindenki elment,
Kit az ember szeretett.
Voltam én csecsemő, bár nagynak születtem,
Szerető testvérként öcsémet öleltem.
Voltam én erős is, edzettem a téren,
Feltartott kezekkel járkáltam kötélen.
Tetszik a nő, ha hízeleg,
de veszedelem a nő, ha hízeleg.
Nő nélkül élni, igaz, kényelmes,
de nő nélkül élni nem érdemes.
Nem vagyok egy őskövület,
megpróbálok haladni a korral,
de van egy kérdés, amiben
egyetértek még a hagyománnyal.
Emlékszel, mikor elindultunk
az új stadionból, s megint
kikapott a csapat, voltunk együtt
a régiben is, az új nagyon szép lett.
Van nekem egy kislányom,
Krisztina a neve,
Meg Puncumuncuvirágszál,
De nem dicsekszik vele.
Életem
Lassan 15 éve, hogy elhagyott édesanyám,
Azóta nevel, gondoz, szigorú édesapám.
Tízszer virult nélküled, és hervadt el a nyár,
hófedte tetőkről a tél is tízszer olvadt le.
Álmodban gyakran cserélte színeit e táj,
de szeretteidet valaha még ölelheted-e?
Bárhova visz az élet,
Él mindig az örök ítélet,
Tutajom bárhova kiköthet,
Semmi sem töri meg e köteléket.
E kedves szavak...
E kedves szavak most
Hozzád szólnak, édesanyám, kinek
Köszönhetem életem.
A szeretet, amit adott,
Felbecsülhetetlen énnekem.
Emlék a családi házunknak.
Visszatérek évről évre mindig
A kiürült családi házunkig.