Versek a célokról
Vétkeimnek végtelen folyama,
Istenemnek dicső Irgalma,
Lelkemben hatalmas feszültség,
Nyomja a vállamat minden vétség!
Túl sok mindent láttam ahhoz már,
hogy megint történjen valami.
Számos helyre vitt, sodort a sorsom,
szálló füstté vált emlékek, boldog,
színes világok távoli árnyképe
most vigaszt hozó mennyei kellékek.
Voltam, vagyok s leszek is,
Volt múltam, van jelenem s lesz jövőm is.
Csúcs ez a Facebook, egy való világ,
Éjjel-nappal írják az sms halmazát,
Kukori - Kotkoda, minden üzenetnek más a hangja,
Ez ám az igazi egy vidám párkapcsolatban!
Egymás mellett úgy élnek, mint folyónak két partja
Hogy is tudnám jobban tenni,
Minden nap csak összeveszni
Magammal.
Kergetőzni a szavakkal.
Ne akarj mindenáron trendi lenni,
Mindenből a legújabbat venni!
Ne akarj te is azért depis lenni,
Mert egy kék hajú lány miatt most ez a trendi!
Nem igazán van életkedvem,
Már-már teljesen elvesztem.
Csak sorban telnek el a napok
Egymás után, s bár néha egy-egy jobbat is kapok,
Valami hiányzik, amitől nem vagyok boldog.
Arra gondoltam,
ha majd felnövök,
mindent kitanulok
s nagy terveket szövök.
Most jött el az idő, szelektálni kéne.
Ki érdemes csókra, és ki megvetésre?
Tisztán kéne látnunk. Mit várhatnak tőlünk?
Szűkölő ebünket rossz bothoz ne kössük.
mi kell hozzá hogy megírd
az utolsó versnek utolsó sorát
mi egyetlen fonatba fogja
életed kusza megőszült hajzatát
Holnapra álmodtam egy nagyot.
Elmondtam neki, de otthagyott.
Nem hitt nekem, kinevetett -...
Azt mondják, ez rövid dolog,
s kell könnyebb útján kódorog.
Néma gyereknek anyja
sem érti szavát, főképp, apja,
gagyogj csak, baba!
Lenni vagy nem lenni:
az itt a kérdés sok száz éve már.
De az üres papír és a toll
még mindig arra vár,
hogy legyen, aki van olyan bátor,
hogy nem ijed meg önmagától,
és ha jön az a bizonyos "Isteni szikra",
nem zárja magába, és leírja...