Versek a búcsúzásról

Erberling Judit

Sorsunk néma magánya

Feleslegesnek hitt,
hallgatag jajszavak.
Molyrágta, lerágott,
elhagyott csont maradt.

Tovább...

816

Székely Ferencné

Búcsúzás

Egyedül maradtam, messzire mentél,
Égi utadon fényes csillag lettél.

Tovább...

Kovács Aletta

Séta

Mikor itt sétálok, mindig eszembe jutsz.
Pedig mással is jártam már itt.
Pedig más is ugyanúgy szeretett.
Mikor itt sétálok, egy kicsit megpihen a lelkem.
Mert neki is eszébe jutottál.

Tovább...

11

Shanti7

Áldott vagy

Áldott a kezed, mivel a vasárnapi húslevest főzted,
ha gyerekeidet és unokáidat vártad,
áldott a lelked, ami többet aggódott, mint kellett,
de a családod számára mindig kitártad.

Tovább...

4483

Varga István

Sóval beszórod

Vissza ne térj, kedves galamb,
itt már neked morzsa sem akad,
szállj vissza távoli vizek fölé,
keress biztos, élhető partokat.

Tovább...

Kempf Norbert

Amerre a szél visz

Úszik bárkám,
Hajtja a szél,
Jelenik egy tündér,
Hozzám beszél.

Tovább...

Izsák Arnold Róbert

Kör

Vége volt.
Tudtuk mind.
Ott álltuk körben.

Tovább...

Petrovics Balázsné

Édesanyám

Mellettem vagy még mindig, -
Válaszolsz, ha kérdezlek,
A néma csendben sikít, -
Lelked él a szívemben.

Tovább...

Ézsiás Zsófia

A ballagó diák

Vár rá az újabb út, a hosszú végtelen,
de a diák úgy látszik, elszakadni képtelen.
Szomorúan visszanéz, még egyszer visszaint,
fél, mert nem tudhatja, mi vár rá odakint.

Tovább...

Pék Anita

Felejthetetlen pillanatok

Nézz rám, Ó, te szegény bolond,
Szerettelek téged, de engem itt hagytál.
Hisz fáj a szívem, ha én sírok,
Szembenézzek veled a lelked másik oldalán!

Tovább...

Pasztellák Krisztina

Mit mondhattam akkor?

Egy összetört szív krónikája

Mit mondhattam akkor,
Mikor újra és újra cserbenhagytál?
Ifjú, sajgó szívembe gyűlölet kését vágtál.
Kifogást nem tűrően pokolra kívántál,
Egyetlen mentsváramként Te is elfordultál.

Tovább...

Kreisz Daniel

Vállunkon a kezed

Fényképed előtt egy mécses ég az asztalon,
szívünkben a végeláthatatlan fájdalom.
Szótlanul ülve ámultunk a vádakon,
legtöbb, amit hagyhattunk, az a kezünk a válladon.

Tovább...

46

Tolnai Balázs

Csend lesz már

Gombó Vilmos emlékére

Az Úr angyala jön és leül az ágy szélére
Megsimogatja a homlokot és halkan a fülbe súg.
A lélek összerándul, megrázkódik, majd lassan elernyed
Azután könnyű lesz.

Tovább...

Mihok József Gergely

Pofonok hangja

Érzelmek tengerén
Sodródok most én.
Barátaim elvesztem,
Bolondjaim kergetem.

Tovább...

01

Süldő Géza

Búcsúzó

Akik köszönteni jönnek,
elbúcsúznak egy nap.
A széltől is kidőlhet,
ha öreg már a meggyfa.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ