Versek a boldogságról
Mindig játszik velem az élet,
De elveszni már sosem fogok,
Mert rátaláltam egy tündérre,
Kit szerethetek, el nem hagyom.
Valahol mélyen üres lettem,
Költői vénám elvesztettem.
Túláradó érzelmeim nincsenek,
Mégis valahogy túlfeszítenek.
Megfogalmazni is nehéz nekem,
Ez rajongás, ez Szerelem.
Furcsa alkotás,
egy megbilincselt áldás
a megbocsátás.
Böjt előtti mulatságok
A farsangi bálban
mindig nyár van:
fény, meleg, párás lég,
ragyogás - kacagás...
Én nem tudom, mi van velem,
nem ülnek árnyak a szívemen,
fényben ragyog itt minden...
csillog a Föld, az Ég,
fénylik a lelkem!
Hogy szerintem mi az élet?
Aki a pénzre gondol, az téved.
Számomra a család, a szeretet,
"- Anya! Boldog vagyok, hogy veletek lehetek".
Egy boldog délután
Tegnap korcsolyáztam, ráléptem a jégre,
Két év után először, igen, bizony félve.
Jó hír!
Öröm!
Öröm érkezett a házba!
Nem esküvő, nem gyermekszületés,
Csak egyszerű "küldemény" formájába`.
Türelmetlenséget szül
a folytonos várakozás,
a csengőt meghallva
felpattanok, futás!
Aranyba öltöztél. Ahol megjelensz,
ott mosoly húzódik az ajkakra, s
mindenki téged akar. Ahol te vagy,
a csábítás már biztos, finom illatod
érintésre késztet, s nincs, aki e...
Kedvesemnek
Drága kedvesem, szeretlek téged,
Oly sok gondot okoztam/okozom,
S te hiszel bennem.
Jégvirág szirmai, zúzmara ágai
Büszkén tündökölnek. Idő vándorai.
Óévet kísérnek, tó tükrén mesélnek,
Újév előtt vígan kalapot emelnek.
Nézd csak, mily nagy emberfölény,
ki tegnap még hitünkben élt
pici szívvel létküszöbén,
jöttével fon égi babért!