Versek a boldog szerelemről
Mint űzött vad, szökell, cikáz a réteken,
úgy fejemben ezer s ezer gondolat.
Ma kaptam tőled a legszebb virágot,
ez jelenti nekem a boldogságot.
Olykor még felhasad szívembe karcolt,
Régi seb, halovány emlék feldereng:
A szív és az ész egymás ellen harcolt,
Ma egy pillantástól a föld megremeg.
Szerelem
Ha rám tekint két szemed,
Benne én elolvadok,
Hadd fogjam meg kezed,
Mert én oly boldog vagyok.
Sötét, sötét, mint egy törött szív.
Világos, világos, mint az első szerelem.
Nézz a szemembe lelkünk örömére,
Láss a szívembe, lángol a szerelme,
Nyújtsd a kis kezed, hadd legyek támaszod,
S csak két dolgod van: szeress és légy boldog!
Gyere, ülj most mellém, kedvesem!
Szívemnek nagy titkát most megosztom veled.
Csitt, most ne szólj, csak hallgasd szívemnek ritmusát.
Fogd meg kezemet, és mesélek neked!
Csodát álmodtam, rózsák között szaladtam,
Lábam nyomdokán fel-fellebbent a hajam,
Selyem ruhám színe olyan, mint a rózsa,
Piros virág szerelemnek a múzsa.
Öleld, csókold, szeressed!
Úgy, hogy remegjen.
Öleld bele álmát, vágyát,
Biztonságát, boldogságát!
Valentin napján érted szól a dal
Oly szép ez a világ,
Ránk ragyog az ég.
Valentinnek napján
Csak rád gondolok én.
Valentin-napra
Melynek fénye a szívemben,
lelkemben ragyog a legszebben.
Érzelemtől csillog lényem,
akár a napfénytől a felleg.
Hanyas vagy? - én negyvenhetes,
és mindjárt két éve nagyon szerelmes.
Mi is a szerelem? - költői kérdés!
Tán egyfajta együttérzés?
Nem tudni, mi is lehet,
De ha nincs,
Örökké magányos lehetsz.
Legyél nekem a fény az éjszakában,
Egyetlen gyógyír lelkem fájdalmára.
Az érzés, ami igazán kell nekem,
Szeress engem, és örökké légy velem!