Biztató versek

 IdőHosszKedvenc

Pocsai Piroska

Örökül...

Hej, de sokszor megkísértett
búbánatával az élet.
Legyűrni nem hagytam magam,
mosolyom lett védőfalam.

Tovább...

125269

Pődör György

Néhaságaim

Néha
úgy látom, hogy gyorsak felettem a felhők,
pedig még nem is voltam igazán felnőtt.
Máskor pohárként borul rám a kék égbolt,
s végigfolyik minden, ami velem rég volt.

Tovább...

Erdei Erika

Cseppek

Élt egyszer egy vén vízhordó,
a munkája zord, kemény,
vállán, rúdon két nagy bordó,
öblösödő kőedény.

Tovább...

124132

Pődör György

Az alkotó ember dicsérete

Aki farag, szívet-lelket vés a fába,
két keze sem kérgesül talán hiába.
Életre kel a görcs, egy arccal majd kinő
a már beleszáradt és mulandó idő,
emlék lesz ujjaiban az a sok szálka,
akár a kedves arca vagy a madárka,
s könnyebbül egyre a kalapács és véső,
amelyet megragadni soha nem késő.

Tovább...

123152

Pődör György

Ballada

A szépen hangzó rigófüttyről

Hallgatod, hogy dalol a madár,
a szíved szorul, tüdőd tágul,
dúdolnád te is: - szép a határ!
De minden virág égre bámul,
a Nap naphosszat reményt árul.

Tovább...

123113

Pődör György

Hetvenkedő

Feleségemnek

Őszi ködbe tűnnek el a tegnapok,
hol összekacsint a már meg a még csak:
- Mit is akar bennem ez a két csélcsap?
Játszanék még, de új lapot nem kapok.

Tovább...

122169

Pődör György

Vihar csendje

Vagy előtte vagy utána
létezik a pillanat,
amikor a VAN hiánya
mint egy tollat kiragad.

Tovább...

120146

Pocsai Piroska

Szívek visszhangja

Szeretni és szeretve lenni:
illatos ködfelhő burokba zár.
Ez érzést nem lehet megvenni,
ki nélkülözi, titkon erre vár.

Tovább...

120228

Pocsai Piroska

Valahol... valaki...

Magányos vagy. Igen, elhagyott.
Nem mentegetőzött, el sem köszönt.
Hitted, együtt öregszetek meg.
Üresség maradt, és a bolyhos csönd.

Tovább...

120223

Pődör György

Újévi szonett

Elröppent már minden fényes petárda,
alszik a dőlt pohár, az év lezárva.
Pezsgő a bontott üvegben még pisszeg,
csillagok az égen, ezernyi kis szeg.

Tovább...

Major Tamás

A tarisznya

El fogok tévedni, tollam henyél,
Én most biz` másként szólok.
Ez nem sárguló, őszies levél,
Nem a lelkemen foltok.

Tovább...

116240

Pődör György

Kis esti pantum

Mennyi játék van az estben,
az ég áttetsző mézopál.
Fűz áll a pataknál lesben,
egy sellő pikkelypénzt dobál.

Tovább...

116116

Pocsai Piroska

Megbántva...

Fájdalom sikolt némán lelkedből,
az idő fénytelenül csörgedez...
Kapkodva kortyolsz a lélegzetből:
belső démonod az, mi mételyez.

Tovább...

115229

Kulcsár József

Szeretet

Valahol késztet,
legbelül érzed,
lássad a szépet,
legyen benn részed,
mit lelkedbe zársz.

Tovább...

115235

Pődör György

A normális balladája

Lehettem volna nagy vagabund,
netán önsajnáló vigéc,
kinek nézése, bár magaunt,
kérésre másokról ítész,
nyelvét jól forgató vitéz,
ki, ha kell, készen áll, és jókor.

Tovább...

114114

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom