Biztató versek
Ne kérdezzétek,
miért zöldebb a fű,
sárgább vizek mentén a barka,
csacsogóbb futó patak,
áramlóbb a vér
ereinkben.
Este van, leszállott az éj,
Csak a zene, egy üveg whiskey és a gondolatom él.
Hogyan segíti az internet a versírást?
Ha van témád,
vagy ihleted,
segít az interneted.
Sorok végén - ami fő -
ott a rímkereső.
Atyavilág! Hát már csak ez hiányzik.
Ablak alatt bagzó macska miázik.
Ködös úron jár az ember.
Nem tudja, hogy hová lép.
Azt hiszi, az jó irány,
Amiben nincsen fény.
A szívedre hallgass,
És figyeld, hogy merre lépsz!
A boldogság furcsa, félénk kis madár,
csábíthatja vagyon, fényes, nagy pompa,
fészket ott nem rak, rideg a kert, a táj,
bár kényeztetnék őt ízes magokkal.
Élj!
Hajnali, apró harmatcsepp,
zöld száron ringó, áttetsző,
harmatos, picinyke bimbó.
Én láttam mosolyogni,
kit Te furcsán néztél,
vagy fejed elfordítva
siettél tovább.
Nyújtsd a kezed, segíts rátalálni a közös jövőnkre,
mely nem emlékeztet a tegnapra, a tegnapelőttre.
Szerelmes, boldog éveket,
Örömtől hulló könnyeket,
Munkában értelmest, sikert...
A hídra, hová alig pár hete,
vak víz fölött a mennybolt rászakadt,
most a fény zuhog, árad a heve,
s elönt patakot, berket, házakat.
Telihold leplével takarózva súgom
Fülébe az éjnek, forró vérrel búgom,
Mindazt, mire vágyom, mit kíván a lényem.
Csodálkoznál, hidd el, eme teremtményen,
Mi tán én vagyok, vagy bennem élő álmom,
Az, ami előtör holdas éjszakákon.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Mikor a kétségek szaggatva gyötörnek,
nem örülsz, nem hiszel már senkinek,
kérdezed magadtól - minek születtem,
miért történik ez velem, és mit tettem