Biztató versek
Ha átjár az élet szerelmes íze,
Pihenj meg, jó helyen vagy éppen.
Keresd az érzést, robbanjon benned,
A percek a legvégén értelmet nyernek.
Régi barátod, saját magad vagyok
Habár szenvedve élek, mégse félek,
Hisz az évek nem tettek tönkre végleg...
A választható út, ha széles,
kelj át a túloldalára, de
számláld meg lépteid
a visszatérő gondolat számára,
vezéreld önmagad irányító
perceit, s ajkad csendes
szavával továbbítsd terveid.
Ne bánd, ha könnyezel,
örülj, hogy létezel!
Jobb sírva létezni,
mint meg sem születni.
Ne higgy senkinek, ne higgy a harsogó világnak,
higgyél csak a szíved igazat mondó hangjának,
soha ne higgy, ki gúnyosan ígér, azt mondja, adok,
inkább annak higgyél, ki mosolyogva szívében zokog.
Meghallgatni a szavak mögött az embert,
Meghallani, amit valóban mond, elérni a lelket.
Odakint fekete kabátját felöltötte az éj.
Dörög az ég, és vele jött a zápor.
Csendesen hallgatok
csendesen hallgatod
sorsunk súlya terhe
felében válladon
egészét vállalom
Álmodtam magamnak egy mesés világot,
boldog voltam, mert láttam sok szép virágot.
Mintha csak a véletlen vétlen játéka repített volna életembe minden élményt,
Vagy csak a gólya talált egykor reptében rossz kéményt,
Már teljesen mindegy, élek.
Légy erős, kit a vihar könnyedén
odébb nem taszíthat, mint ahogy ősszel,
vad szél által a fáról letépett
levelet; - Erőtlenül elveszel!
Kik átéltek rossz időket, nem sírják azt vissza,
mindig csak előre nézz, mert ez az élet titka!
Nem lesz már semmi olyan, ez bizony igaz,
átélted s túlélted, legyen ez öröm és vigasz!
Ha majd indák nélkül hajolsz egyedül,
mint növény, szélben egy szál a réten,
sarló alatt nincs már, hova menekülj,
héj alatt így nézd emberként a kérged.
A partra vetett hal és a homokvár
Avagy példázat a kötelességről a kegyelem megtapasztalása után.
"Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek titeket",
vessétek ki hálótokat az örökmozgó türkiz palástra,
s fogjatok halakat a mélységből, kikben leltek majd családra:
mert aki fennakad néktek, vágyja az majd a ti hiteteket.
Fenyőkkel koronázott hegyek között
Fenyőkkel koronázott hegyek közé rejtve
Ékes, gyönyörű, titkos kis szelence.
Négy folyó, három hegy, turulmadár röpte,
Áradó magyar dal. Kárpát-medence.